Ahogy Kína látja Oroszországot és az USA-t – 3. rész (Forrásmunkák: Fu Yung, a Kínai NK Országos Népi Gyűlése külügyi bizottsága elnökének elemzése Challenges to Chinese Foreign Policy, The University Press of Kentucky,2009) A zéróösszegű játszmák felszámolása A kínai-orosz kapcsolatok elemzése nem taglalható a kínai-USA kapcsolatok figyelembevétele nélkül. A Peking-Washington-viszony tágabb, és összetettebb, mint az … Olvass tovább
Ahogy Kína látja Oroszországot és az USA-t – 2. rész (Forrásmunkák: Fu Yung, a Kínai NK Országos Népi Gyűlése külügyi bizottsága elnökének elemzése Challenges to Chinese Foreign Policy, The University Press of Kentucky,2009) A dolgok azonban nem az elképzelések szerint alakultak, az orosz gazdaság az erőltetett neoliberális átalakítás miatt összeomlott, és Oroszország befolyása csökkent a … Olvass tovább
Ahogy Kína látja Oroszországot és az USA-t – 1. rész (Forrásmunkák: 1. Fu Yung, a Kínai NK Országos Népi Gyűlése külügyi bizottsága elnökének elemzése 2. Challenges to Chinese Foreign Policy, The University Press of Kentucky,2009) Oroszország kapcsolatai az utóbbi időkben hűvösek a Nyugattal, de ezzel párhuzamosan egyre inkább megújul az érdeklődés Kína felé, mi több, … Olvass tovább
Az egyik MD-530-as „kismadár” A terror elleni háború kezdeti napjai óta igyekezett Prince egy repülőalakulatot felállítani a Blackwater kötelékében, és repülőgépekkel látta el a CIA-t és más kormányügynökségeket is. „Kis madarai” – az MD-530-as helikopterek, nyitott ajtajukban kommandósokkal – az iraki megszállás jelképeivé váltak. A Blackwater 2013-ra több botrányt, nyomozást és végül az Igazságügyminisztériummal kötött 42 millió dolláros vádalku … Olvass tovább
A Thrush 510G itt még civilben. Forrás: Reliable Plant Az osztrák Airborne Technologies munkatársai 2014-ben hónapokon keresztül dolgoztak egy névtelen ügyfél megrendelésén. Az Bécstől 30km-re található vállalat szakterülete megfigyelő és felderítő rendszerek tervezése és beépítése kisrepülőgépekbe. Az ismeretlen megrendelő számára 4 hónap alatt építettek át egy amerikai gyártmányú Thrush 510G típusú, mezőgazdasági célokra tervezett repülőgépet, a vevő pontos előírásai … Olvass tovább
Tíz dolog, amit tudni kell a hidegháborúról – 3. rész 7. Európa térvesztése Geopolitikai értelemben a III. Birodalom és európai szövetségesei egyfajta kísérletet tettek ara, hogy a kontinentális Európa, mint önálló geopolitikai pólus lépjen fel a thalasszokrata amerikai-brit, ill. a tellurokrata eurázsiai szovjet birodalommal szemben. Ez, mint kiderült, öngyilkos vállalkozás volt, aminek következtében az európai … Olvass tovább
Tíz dolog, amit tudni kell a hidegháborúról – 2. rész 4. Ki kezdte a hidegháborút? A nyugati történetírás vezérgondolata, hogy a hidegháború megindításáért a Szovjetuniót terheli a felelősség. A tények azonban ennek ellentmondani látszanak: 1945-ben a brit fegyveres erők két tervet dolgoztak ki egy esetleges Nyugat-Szovjetunió közti katonai konfliktus esetére. A tervek kidolgozására Churchill brit … Olvass tovább
Tíz dolog, amit tudni kell a hidegháborúról – 1- rész Hatvan évvel ezelőtt mondta el Winston Churchill korábbi brit miniszterelnök híres fultoni beszédét, melyet a történészek a hidegháború „hivatalos” kezdeteként tartanak számon. A szocialista és a tőkés világrendszerek konfrontációja napjainkig is meghatározza a világ történetét. Az alábbiakban tíz olyan aspektusra hívjuk fel a figyelmet, melyet … Olvass tovább
MI-28N helikopterek (forrás: theaviationist.com) Ismert tény, hogy az orosz merevszárnyas légierő március 15.-én bejelentett kivonásával párhuzamosan Oroszország szárazföldi műveletek támogatására alkalmas harci helikoptereket vezényelt Szíriába. Oroszország legújabb harci helikoptereit küldi Szíriába, azzal az indoklással, hogy azok közelebb legyenek a fő fronthoz, az Iszlám Állam elleni műveletekhez. Az Airbus Defence & Space műholdfelvételei szerint … Olvass tovább
Geopolitikai profil – Afganisztán Afganisztán egy tengerpart nélküli ország Közép-, és Dél-Ázsia között. Lakosainak száma 32 millió, amivel a Föld 42. legnépesebb állama. Délről és Keletről Pakisztán, Nyugatról Irán, Északról Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és kis részben Kína határolja. Területe 652 ezer km2, amivel a 41. legnagyobb területű ország a világon. Geopolitikai elhelyezkedését tekintve a (tengeri … Olvass tovább
