Dzsihádista belháború A szíriai tudósítások rendre visszatérő mozzanata a különféle dzsihádista csoportosulások közötti összecsapások. A napokban az egyik legjelentősebb szervezet, a Nuszra Front közzétette, hogy a továbbiakban az ISIS-t tekinti térségbeli fő riválisának. Ezúttal lássuk egy dimenzióját annak, ami a két szervezet közötti kenyértöréshez vezetett. Ayman al-Zawahiri Az al-Kaida vezetése a szervezet pakisztáni meggyengülése miatt Szíriában képzeli el a terrorszervezet jövőjét – figyelmeztettek terrorizmus elleni … Dzsihádista belháború részletei…

Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 4. rész Alexandr Dugin* nyomán *A szerző politológus, szociológus, geopolitikus, a tradicionális eurazsianizmus ideológusa, aki szerint Oroszország egy különleges civilizációs híd, összekötő kapocs Kelet és Nyugat között. Mindehhez természetesen az szükséges, hogy a Nyugat valamiféleképpen ideológiailag definiálja Oroszországot, és annak elnökét. Mivel a modernitás „ideológiai háromszögének” (liberalizmus, kommunizmus, fasizmus) liberális csúcsán az USA és a NATO-blokk helyezkedik el, … Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 4. rész részletei…

Tartunk egy kis szünetet Echo Papa történetében, hogy a közben zajló eseményekre is reflektálni tudjunk. Kissé váratlanul, az IS Izrael ellen fordult – vajon mi ennek az oka? Hiszen a terroristáknak általában nem sok babér terem Izraelben. Az IS így próbálná visszanyerni az iszlám világ rokonszenvét, vagy eljött az idő hogy elfoglalják Jeruzsálemet, ahogyan az a prófécián alapuló tervükben szerepel? Nos, ezt döntse el az … Az ISIS üzeni Izraelnek: „Hamarosan jövünk” részletei…

Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 3. rész  Alexandr Dugin* nyomán *A szerző politológus, szociológus, geopolitikus, a tradicionális eurazsianizmus ideológusa, aki szerint Oroszország egy különleges civilizációs híd, összekötő kapocs Kelet és Nyugat között. Unipoláris világrend: az összeomlás veszélye Mikor a Szovjetunió, mint a nyugati liberalizmus utolsó ellenfele összeomlott, Fukuyama meghirdette a „történelem végének” doktrínáját. Eszerint a modernitás három politikai ideológiája (liberalizmus, kommunizmus, fasizmus) közül … Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 3. rész részletei…

Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 2. rész Alexandr Dugin nyomán A fentebb felsorolt értékek alkotják a liberalizmus alapját, és ezek manifesztálódtak gyakorlatban a felvilágosodást követően a fasizmus és a kommunizmus mellett, mint a modernitást meghatározó eszmei triumvirátus. A XX. század folyamán a liberalizmus legyőzte ideológiai riválisait, és ’91-et követően egyetemleges,kizárólagos uralkodó ideológiává vált a világban.  A globális liberalizmus világában a választás szabadságának illúzióját az … Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 2. rész részletei…

Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 1. rész Alexandr Dugin* tanulmánya alapján *A szerző politológus, szociológus, geopolitikus, a tradicionális eurazsianizmus ideológusa, aki szerint Oroszország egy különleges civilizációs híd, összekötő kapocs Kelet és Nyugat között. Az Oroszország ellen megindítandó háború jelenleg a legvitatottabb kérdés a nyugati véleményformáló körökben. Egyelőre még csak elméleti szinten merült fel ennek lehetősége, de könnyen valósággá válhat annak függvényében, miképp hoznak … Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 1. rész részletei…

Miért a talányos cím? Mert május 9-e egyben az Európa nap, amikor az Eu 28 tagállamában a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozatra emlékszünk / 1950.05.09./ Ez indította el  Európát azon az úton, amely egy hidegháborús időszakban az összefogás, a gazdasági integráció mellett tette le a voksot, és amelynek 2004 óta hazánk is tagja. Óriási elvárások,elképzelések voltak, amelyeknek jó része megvalósult, és létezésének csúcsaként 2012-ben a Nobel békedíjat … Vajon május 9-e másodszor is a győzelem napja lesz? részletei…

A Római Birodalom sorsára jut-e az EU? – 2. rész Rosztiszlav Iscsenko* írása nyomán * Politikai elemző, a Rendszerelemző és Előrejelzési Központ elnöke. A Majdant követően emigrációba kényszerült. Törésvonalak Európában Európa korántsem olyan egységes, mint az a hivatalos hurráoptimista nyilatkozatokból kitűnik. Politikai ellentmondások vannak az „ifjú Európa” és az „idős Európa” között, mint arra Jacques Chirak egykori francia elnök emlékeztette az előbbi csoporthoz sorolt közép-európai … A Római Birodalom sorsára jut-e az EU? – 2. rész részletei…

A Római Birodalom sorsára jut-e az EU? – 1. rész Rosztiszlav Iscsenko* írása nyomán * Politikai elemző, a Rendszerelemző és Előrejelzési Központ elnöke. A Majdant követően emigrációba kényszerült. A Római Birodalom bukásától, i. u. 476-től az észak-galliai megmaradt római uralom helytartója, Syagrius 486-ban Soissons mellett vereséget szenvedett az I. Klodvig vezette frankoktól, és ezzel Galliában is véget ért a római uralom, évszázadokig tartó sötét kort … A Római Birodalom sorsára jut-e az EU? – 1. rész részletei…