NATO-hadiflotta a Fekete-tengeren?

A fekete-tengeri NATO tagállamok a szövetséghez fordulnak, hogy a térségben erősebb katonai jelenlétet tudjanak fenntartani.

2016. április 22-én Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese megállapította, hogy a szervezetnek szüksége lenne “megfontolni egy tartósabb NATO katonai jelenlétet a Fekete-tenger térségében, különös tekintettel a haditengerészeti képességekre”. Javaslata szerint ezt a bolgár, román és török hadiflották szorosabb együttműködésével lehetne elérni. 

Mindazonáltal ez a javaslat sem fogja kielégíteni Románia korábbi ötletét, mely szerint egy állandó Fekete-tengeri NATO flottát kellene létrehozni, a nem-partmenti államok haditengerészeteinek részvételével. Az 1936-os Montreux-i Konvenció értelmében a Fekete-tengerrel nem határos országok flottái 21 napban korlátozott időtartamig tartózkodhatnak itt, ezért a NATO térségbeli elrettentő ereje nagyobb mértékben 
mégis a három partmenti NATO tagország hadiflotta-modernizálási és megerősítési hajlandóságától függ, ami nagy valószínűséggel továbbra is problematikus marad. 

A román (tengeri) hadiflotta 18 felszíni hajóval rendelkezik és egy javításra szoruló régi szovjet gyártású tengeralattjáróval, valamint 3 helikopterrel (a felszíni hajók közül kettő Type 22 osztályú brit gyártmányú fregatt, a többi főleg román, kisebb részben 
szovjet gyártmányú egység. A nyolcvanas évekbeli technikát képviselő angol hajók vételára nagy vitákat váltott ki a román közéletben 2003 óta). 

A bolgár flotta nagyobb, 36 felszíni hajóval és 6 helikopterrel rendelkezik, tengeralattjárója viszont nincsen. A román flottánál régebbi hajók között szovjet, lengyel, 
bolgár és belga gyártmányú hajók találhatók, köztük 3 Wielingen-osztályú fregatt. Ezeket a 70-es években épült hajókat 2007-ben vonták ki a belga hadiflotta állományából. A flotta legmodernebb egysége egy Projekt 1241 osztályú (NATO-kód: Tarantul) szovjet rakétás korvett. 

A török flotta értelemszerűen jóval nagyobb, 16 fregattal, 8 korvettel, 13 tengeralattjáróval, 23 rakétás naszáddal, 28 járőrhajóval, 32 aknakutatóval, 29 partraszálló naszáddal és számos segédhajóval rendelkezik (2015-ös adat). 14 merevszárnyú repülőgép és 37 helikopter alkotja a török haditengerészeti légierőt. A fregattok közül 8 darab az FFG-7 típusú (Oliver Hazard Perry-osztály) ma is modernnek mondható  amerikai 
fregatt, de modernebbek a Barbaros-osztályú, német tervezésű, de török építésű, gyors és aránylag erős fegyverzetű fregattok (4db). A legújabb hajók az Ada-osztályú tengeralattjáró-vadász korvettek, amelyek 2011-ben léptek szolgálatba. A tengeralattjárók a Typ-209-es német dízel-elektromos vadásztengeralattjárók különböző változatai, ez a típus olyan jól bevált, hogy 1971-től 2008-ig gyártották és számos ország üzemelteti, köztük Brazília, Dél-Korea, Argentína, India és Dél-Afrika is.

Az orosz Fekete-tengeri flotta helyzete érdekes. A Krím-félsziget 2014-es elfoglalása után az ukrán hadiflotta hatvanhét hajójából 45-öt rendszerbe állított Oroszország, de 2014. áprilisában megegyeztek, hogy Oroszország visszaadja az ukrán hadianyagot Ukrajnának. Az ukrán flotta egy része vissza is tért, de az egyezmény teljesítését Oroszország beszüntette, mert Ukrajna nem hosszabbította meg a donbasszi konfliktusban egyoldalúan kihirdetett tűzszünetét. Az orosz flottának nem kellenek az ukrán hajók és nincs is 
szüksége rájuk egyébként. 

Az orosz flotta 44 felszíni hajóval és 5 dízel-elektromos támadó tengeralattjáróval rendelkezik, valamint egy tengeralattjáró-elhárító helikopterezreddel (20db Ka-27 és Mi-14), egy légi szállítóezreddel, egy légi csapásmérő századdal (22db Szu-24 bombázóval) és egy vadászbombázó századdal, Szuhoj Szu-30SM gépekkel. Jelentős erőt képviselnek még a partvédelmi rakétás tüzérségi és légvédelmi erők és a tengerészgyalogság is. A flotta zászlóshajója a Moszkva rakétás cirkáló, amit a 90-es években felújítottak és átfegyvereztek. Gyors és nagyon erős fegyverzetű hajó, 2015. végéig a szíriai Latakia légibázis légvédelmét látta el a Földközi-tengeren, amíg testvérhajója, a Varjag le nem váltotta. 

A Moszkva cirkáló (forrás: eng.mil.ru)

A Fekete-tengeri flottában aránylag sok az új egység, a legfrissebb a 2016-ban szolgálatba állított Admiral Grigorovics rakétás fregatt, de a tengeralattjárók közül 4 is 2014-15-ös építésű (modernizált Kilo-osztály). Két Bujan-osztályú rakétás korvett is szolgál a 
Fekete-tengeri flottában, ezek nagyon modern hajók, fejlett elektronikai hadviselésre alkalmas felszereléssel. Látható, hogy a három térségbeli NATO flotta ereje még kombináltan sem ellensúlyozza az orosz technikai és mennyiségi fölényt. 

Oroszország folyamatos erőfeszítéseket tesz hogy a NATO flották műveleti mozgását korlátozza, és A2/AD zónákat (anti-access/area-denial vagyis átjárhatatlan zónákat) hozzon létre a Balti, Fekete és Földközi-tengerek jelentős részein. 

Vershbow nyilatkozata az egyik első egyértelmű utalás egy valószínűsíthető magas szintű elkötelezettségre a NATO Fekete-tengeri megerősítését illetően. Különösen Románia, amely területén a NATO ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének egy része állomásozik és az Egyesült Államok egyik legerősebb támogatója a régióban, igyekszik egy olyan keretet kidolgozni, amelyben nem-partmenti országok, főleg az USA, lényegében állandóan jelen lehetnének a térségben. 

A NATO várhatóan biztosítani fog anyagi eszközöket a flottafejlesztésre, azonban a Varsói Csúcsértekezleten vállalt kötelezettségek végrehajtása, különösen katonai tekintetben, nagyban fog függeni a 2017 utáni amerikai kormány álláspontjától. 

Mivel a NATO és Oroszország kapcsolatai a közeljövőben várhatóan nem javulnak jelentősen – ahogyan azt az április 20.-i tanácskozás is megmutatta – , az újabb NATO tagországok minden bizonnyal ragaszkodni fognak a keleti szárny megerősítéséhez. Oroszország NATO-nagykövete, Alexandr Grusko megállapította, hogy a partmenti NATO-államok flottájának egyesítése nem bír különösebb jelentőséggel orosz szempontból, 
mindaddig, amíg tiszteletben tartják a Montreux-i Konvenciót. Ezzel szemben a nem térségbeli flották jelenléte, még akkor is, ha betartják a 21 napos határidőt, ingerelné Oroszországot, és kritikát, valamint provokatív erődemonstráció jellegű tengeri és légi manővereket eredményezne a térségben (ilyen megmozdulásokat láthattunk a Balti-tengeren – az amerikai elnök beszédét követően, amelyben hitet tett a balti államok megvédése mellett, elraboltak egy észt titkosszolgálati tisztet, negyvenszer megsértették a lett parti vizeket, és 12 szimulált támadást és rárepülést intéztek az USS Donald Cole romboló ellen – és Szíriában is, többek között a török légtér sorozatos megsértése váltotta ki az orosz gép lelövését 2015. októberében). 

Forrás: Janes.com, VOX.com
Írta: BG

Hozzászólások

comments