Könyvajánló: Niall Ferguson: Civilizáció A Nyugat és a többiek.

Amikor ezt a blogot elindítottuk- sok minden más mellett- azt is megfogalmaztuk, hogy olyan jelentős könyveket, kiadványokat is ismertetni fogunk, amelyek segítenek eligazodni nagyon felfordult világunkban. Aktualitását az adja, hogy korábban megdönthetetlenek hitt koncepciók, elképzelések dőlnek meg.



Gondolta-e valaki néhány éve, hogy az USA-nak távoznia kell Afganisztánból, és a nagyon modern amerikai hadsereg korlátai ugyanúgy előjöttek, mint annak idején Vietnamban? Vagy gondolta-e valaki, hogy szertefoszlik az amerikai hiperhatalom illúziója? A 2007-es “subprime”jelzáloghitel válságra gondolok, amely körvonalazata egy újabb gazdasági világválság eljövetelét. Ezzel együtt az amerikai bankrendszer összeomlását, majdnem teljes megsemmisülését?

Továbbá a Közel-Kelet demokratikus átalakulásáról szőtt vizió- amelyet egyesek liberálisnak, mások neokonzervatívnak tartanak – hiú ábránd? A következmény: óriási ember-anyagi veszteség, az egész Közel- Kelet lángokban, migránsválság Európában.

A fentiek kapcsán kérdések tömkelege vetődik fel….véget ért a Nyugat ötszáz éves hegemóniája…Egyáltalán ez hogyan alakult ki, mit rontottunk el menetközben…..és miért pont a Nyugat lett a világ vezetője az elmúlt századokban???? Jelenleg mi és kik fenyegetik ezeket a társadalmi-politikai vívmányokat, és mitől, hogyan erősődik a Távol-Kelet?? Izgalmas kérdések, amelyek bizony nagyon felkészült, okos embereknek is sok fejtörést okoz. Sokan beszélnek új világrendről- vajon mi lehet az? – nagy kérdés miért tör előre egyre aggresszívabban az iszlám….vagy mindig is agresszív volt???.

Ennek a történelmi folyamatnak eredőjét próbálja megvílágítani ez a könyv. Választ ad arra is, hogy miért fontos dolog életünkben a történelem, és annak átfogó ismerete. Válasz a nevetséges hazai oktatási vitákra, hogy hány órában, és miért tanítsunk történelmet, egyáltalán érettségi tárgy legyen-e, és az indok főleg liberális oldalról sok az erre fordított energia stb.

Nézzük Ferguson történelem felfogását:
“A történészek nem természettudósok.Nem tudnak (és nem is szabad megpróbálniuk) megbízható eredménnyel egyetemes törvényeket alkotni a társadalmi vagy politikai ” fizika” terén. Miért? Mert nincs lehetőség az egyszeri, többezer éves múlt megismétlésére. Az emberi történelem egyszeri.” / Most gondoljon vissza mindenki, főleg az idősebb korosztály amit a marxizmus égisze alatt a megdönthetetlen törvényszerűségekről nekünk oktattak? Sajnos sokan ott is ragadtak. Arról nem beszélve, hogy az emberiség szellemi fejlődéstörténetét itt le is zárták. a szerk megjegyzése./

Nézzük tehát mi a történész feladata? Itt Ferguson R.G. Collingwood 1939- es meghatározására utal, elfogadva azt:
” a. A történelem nem egy halott múltat tanulmányoz, hanem olyat, amely bizonyos értelemben tovább él a “jelenben”fennmaradt nyomok / dokumentumok és tárgyi leletek/ formájában.

b. A történelem egésze a gondolkodás története, abban az értelemben, hogy egy történelmi bizonyíték nem jelent semmit, ha nem lehet kitalálni mi végre is jött létre.

c. A történelmi tudás az, ha a történész fejében a tanulmányozottak gondolatai jelennek meg.” (Kiemelés a szerk.)

Természetesen Collingwood eszemfutattása itt nem fejeződik be…..a többi a könyvben.
Mit akar Niall Ferguson bemutatni? Idézem Őt:
” könyvem lényege, hogy megértesse, miért tudtak az emberi civilizációk olyan látványosan fejlődni, vagyonuk,befolyásuk és hatalmuk terén…”  ” A képzeletünk akkor működik nehezebben, ha más civilizációk lakosainak a gondolatait kell újjáteremtenünk azokat akiket a Nyugat meghódított, vagy legalább is alárendelt szerepbe kényszerített. Nem a Nyugat történetéről lesz szó, hanem a világtörténelemről, és azon belül is a nyugati dominancia jelneségét kell megérteni.”

Mindezt hogyan? Ez az, ami újszerű megközelítést ad. Hat prioritást ad meg, amelyek döntő módon befolyásolták a történelem menetét.

Nézzük ezeket és meghatározásukat:

Verseny:  a nemzetállamok és a kapitalizmus alapjául szolgáló politikai és a gazdasági élet decentralizálása

Tudomány: a Nyugat számára a többiek a többiek fölött ( egyebek mellett ) jelentős katonai erőfölényt biztositó, a természeti környezet tanulmányozására, megértésére és végül megváltozására szolgáló módszerek együttese.

Tulajdon: a népképviseleti kormányzás legstabilabb fajtájának az alapját képező kumulatív modell, az egyének tulajdoni ügyekben támadó vitáinak békés megoldására.

Orvostudomány: a tudomány egyik ága, amely lényegi fejlődést hozott az egészség és a várható élettartam területén először a nyugati társadalmakban, majd a gyarmatokon.

Fogyasztói társadalom: az anyagi jólétre épülő modell, amelyben központi szerepet kap a ruházati cikkek gyártása és eladása és amely nélkül fenntarthatatlan lett volnaa az ipari forradalom.

Munkamorál: az első öt pontban felsoroltak miatt dinamikus, ugyanakkor esetlegesen ingatag társadalom összetartó erejéül szolgáló, a protestáns kereszténységből ( többek között) származttaható erkölcsi keret és cselekvési mód.

A bevezetőben rögzíti is, hogy nem egy újabb Nyugatot önelégülten ünneplő műről van szó!!! A fenti rendező elvek alapján vizsgálja tehát a világ fejlődését, és von le belőlük figyelemreméltó következtetéseket. Ja, hogy melyek ezek???? Olvassátok el könyvet. mindenkinek ajánlom akik érdeklődnek a társadalomtudományok iránt, azoknak is akik csak ismereteiket akarják bővíteni. Nagy erénye a könyvnek, hogy nagyon olvasmányos, nem kell hozzáa az Idegen Szavak Szótára, és nagyon vájtfülűeknek bőséges irodalomjegyzéket ad. A könyv írása 2010 decemberében fejeződött be, és 2011-ben a Scolar kiadó kiadta. Csak mellékesen: a blogot szórakozásból írjuk, tehát semmi anyagi érdekünk nem fűződik a könyv ismertetéséhez.

Szerkesztette: jegenye.



Hozzászólások

comments

Könyvajánló: Niall Ferguson: Civilizáció A Nyugat és a többiek.” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Csak az "orvostudomány"-ról jut eszembe a régi definíció: az orvostudomány addig fejlődik, míg minden ember beteg nem lesz! 🙂 / 🙁

Hozzászólások lezárva