Szaúd-Arábia lesz a következő Szíria?
A terrorszervezetek közül jelenleg az ISIS van a figyelem középpontjában, de figyelembe kell venni visszaszorításának biztonságpolitikai következményeit, és az ezzel járó új kihívásokat is.
Szalman bi Abd al-Aziz Al Szaud király
Az ISIS belefutott a falba. A nemzetközi koalíció egyre hevesebb küzdelmet folytat ellene, minek következtében a szervezet már nem képes a korábbi években megszokott hatékonysággal működni. Bár a csoport – anyagi forrásai kimerülésével – elveszítheti lendületét, és a fokozódó nemzetközi nyomás alatt kifulladhat, tagjai a szervezet felbomlásával nem fognak eltűnni. Fegyveresei számos országból verődtek össze, akik nagy részének semmilyen kapcsolatuk nincs azzal az országgal, melyben éppen harcolnak, ezért, ha a szervezet áthelyezi tevékenységét, potenciális bázistelepként ígéretes alternatívának tűnik Szaúd-Arábia. A belső feszültségek, az olajbevétel-központú gazdasága miatti instabilitás, és a szomszédaival való konfliktusok miatt ideális következő helyszín a dzsihádisták számára a Szaúd-ház birodalma.
Belső kockázati tényezők
Szaúd-Arábia mindig is szembe menetelt, sosem tudott hatékony válaszokat adni a társadalmi-demográfiai kihívásokra. Huszonnyolcmilliós lakosságának egyharmada bevándorló, a munkaerő kétharmadát is ők teszik ki. A lakosság 70%-a 30 év alatti, ezen a korcsoporton belül a munkanélküliség közel 30%-os. Az ország a saria és a királyi család és a vallási vezetőket tömörítő uléma diktálta szigorú vahabita elvek szerint éli életét, ami gyakran okoz feszültséget a bevándorló és a bennszülött lakosság között. Az uralkodói családon belül néhányan a társdalmi modernizáció hívei, de az ultra-konzervatívok következetesen ragaszkodnak a dogmatikus, merev vallásgyakorlási elvekhez, ami a királyi család és a lakosság egésze közti súrlódásokat eredményez.
Az ország a bevételeinek 80%-át biztosító kőolaj világpiaci árának alacsony szintje miatt történelmének legnagyobb költségvetési deficitjét tudhatja magáénak. Az ország vagyona ugyan még mindig hatalmas, túl is éli a krízisidőszakot, de a bizonytalansági tényezők érezhetően nőnek az országban. Ezek a körülmények amellett, hogy arra ösztönzik a terrorista sejteket, hogy elsődleges bázisként és optimális terepként tekintsenek az országra, arra is lehetőséget adnak ezeknek a csoportoknak, hogy a fiatal, munkanélküli tömegekben felszítsák az indulatokat.
Mióta a királyság lehetővé tette, hogy az USA állandó bázisokat tartson fenn területén, a királyi családnak szembe kell néznie egy ultraradikális, vahabita frakcióval, mely ellenez minden, a nyugati világgal fenntartott kapcsolatot. (Az egyik első „disszidens” Oszama bin Laden volt.) A későbbiekben ez a szárny volt felelős az országon belül elkövetett terrortámadásokért. Az ország a jövőbeli fenyegetések elkerülése céljából a közelmúltban a bűncselekmények közé sorolta be a szaúdi állampolgárok külföldi katonai konfliktusban való részvételét, azonban lehet, hogy ez már késői intézkedés. Szaúd-Arábia nem mindig ellenezte ennyire polgárai külföldi konfliktusokban való részvételét, sőt, volt idő, mikor a kormány aktívan ösztönözte, hogy fiatal polgárai Irakban, Afganisztánban, Csecsenföldön támogassák a Muzulmán Testvériséget. A kormány már látja, hogy ez a stratégia könnyen visszaüthet, hiszen, ha a szaúdi harcosok hazatérnek, a külföldön szerzett katonai képességeiket, tapasztalataikat akár ellenük is fordíthatják. Nem mellesleg Szaúd-Arábia ma az egyik legnagyobb terrorista-exportőr, közel kétezer szaúdi polgár csatlakozott az ISIS-hez, és az országban található a legtöbb ISIS-szimpatizáns. A külföldön harcolókkal való szakítás annak implicit elismerése, hogy a dzsihádisták hazatérésüket követően országon belül is készek folytatni a harcot, és hogy az ország a nemzetközi terrorizmus következő bázisországává válhat.
Az ország számos külső kihívással is küszködik. Az Irán elleni szankciók részleges feloldása Szaúd-Arábia és a szunnita közösség gyengeségét és vereségét igazolta, ráadásul az ISIS is több alkalommal célozgatott a monarchia USA-val fenntartott jó kapcsolataira. Válaszul a kormány közel száz ISIS-szimpatizánst tartóztatott le, azonban a gazdasági-társadalmi-diplomáciai nehézségek kezelése során tanúsított hibák és hiányosságok ideális táptalajt biztosítanak az ISIS toborzóinak.
Miért pont Szaúd-Arábia lehet a következő célország? A különböző országokból toborzott dzsihádisták számára ideális ellenségkép és jó élőerőgyűjtő-hely (nyugati kapcsolatok, gazdasági nehézségek, elégedetlen tömegek), ráadásul az iszlám két legszentebb helye, Mekka és Medina az ország területén található, melyek szimbolikus jelentőségük révén ideális helyszínné teszik a monarchiát egy újabb dzsihádista felkelés ideológiai megokolásaként. A királyi család csapdába került: ha modernizál, kivívja a radikális vahabiták haragját, ha viszont a radikálisok követeléseinek tesz eleget, akkor a társadalmi elégedetlenség fok fokozódni.
Összegzés: nem valószínű, hogy az ISIS-t meg lehet semmisíteni, ha ki is vonul Irakból és Szíriából, más formában, más nevek alatt, más helyszíneken tovább fog létezni. A világba szétszóródott dzsihádisták számára azonban Szaúd-Arábia optimális környezetet biztosító találkozási pont.
Cs. v. F.
Forrás: nationalinterest.org/
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.