DVTK….avagy, hogyan tovább?

Elindult a bajnokság és máris tetőfokon az elégedetlenség, szurkolói bojkott a meccsekre, és fejeket követelnek. A közösségi oldalak tele vannak a különböző hőfokú hozzászólásokkal, és megmondom őszintén van némi igazság abban, amit a szurkolók követelenek. Annál is inkább, miután a negyedik szezont kezdjük úgy, hogy már most látszik, hogy a kiesés ellen fogunk „küzdeni”. A felkészülési időszakban optimista nyilatkozatok, hogy erős kerettel rendelkezünk, Fernando elégedett az elvégzett „munkával” és már az első meccsen kiderül, hogy semmi sem változott. A csapat körül az egyetlen stabil, bebetonozott dolog Fernando személye, akit érthetetlen okokból változatlanul preferál a vezetés. Azt hiszem, ez a zsák és foltja klasszikus esete….a hozzá nem értő vezetés, és hozzá nem értő edző egymásra találása.  Hogyan tovább, akkor amikor lezárult az átigazolási időszak, a mi kis sumák játékosaink kivártak, még  most sem tudni kik mennek el, ha mégis menesztik az edzőt, akkor kit lehet igazolni, pont most a bajnokság elején? Akiket lehet, gondolom örömmel jönnek, mert csapatuk nincs, és a semminél is több egy hirtelen edzői állás. Aztán majd mennek a telefonálások, az ugródeszkáról ahogy Egervári csinálta annakidején. Aztán esetleg igazolhatunk egy-két kóborló ritter lovagot, akiknek szintén nincs állásuk. Jogosan vetődik fel a kérdés: hogyan tovább?

Először is kellene egy taggyűlés ahol megkérdezném Leisztinger Tamás tulajdonost, hogy mi az elképzelése a DVTK-val? Esetleg értékesíteni kívánja, vagy sem? Ha erre azt a választ kapjuk, hogy nem akarja eladni, akkor a következő kérdés, hogy  az eddigi eredmények függvényében miért nem? Ha Leisztinger úr erre azt válaszolja, hogy Csak, akkor nyílvánvaló, hogy, olyan üzleti érdekek vannak a háttérben amihez  nekünk semmi közünk. Ez egy klasszikus patthelyzet, ahol mindenfajta politikai háttér, meggondolás nélkül nyilatkoznia kellene az önkormányzatnak, hogy mi az ő elképzelése? Természetesen sok megoldás elképzelhető, és ha egyezség van az oljfák alatt, lehet elkezdeni az érdemi munkát.

Ennek keretében legelőször az egész vezetőséget fel kell állítani. Ilyen pédátlan ámokfutást sehol nem engednek meg a vezetőknek. Tudom, most azzal fognak érvelni, hogy ők egy brand-t építenek, mert Sántha Gergely állandóan ezzel a szöveggel mentegeti a menthetetlent. Szeretném felvilágosítani, amit ő brandnek nevez az a 70-es években megvalósult, hiszen a DVTK nagyon sok sporágat felölelve évtizedeken keresztül az ország első hat egyesületében benne volt. Amit ez a vezetés csinált ezen címszó alatt az mások eredményének az átvétele. Mi köze van a jelenlegi vezetésnek, ahhoz, hogy Miskolcon kialakult a semmiből egy most már komoly jégkorongszakosztály? Egyáltalán a téglajegyekről hallott? Vagy mi közük a női kosárlabda szakosztályhoz amit annakidején társadalmi összefogással Király Sanyi menedzselt éveken keresztül? Viszont ahol lépniük kellett volna, és ez a focicsapat a teljesítményük totális csőd. Ma már ott tartunk, hogy a kisegítő személyzet kispadja hosszabb mint a csapaté.

Többször hívatkoznak az utánpótlásra ahol senki sem tudja milyen „szakmai” munka folyik? Sejteni, sejtehető…..nézzük meg a DVTK tartalék szereplését, jelenleg az NB III- ban pont nélkül az utolsó helyen állnak. Azok a játékosok, akiknek rövidesen az első csapatban kellene játszani. Ez egyébként az egész magyar foci rákfenéje, hogy 24 év körül építünk be játékosokat a csapatba, mint ifjú titánokat, aztán 26-27 évesen már öregnek minősülnek. Csak szeretném felhívni a vezetőség figyelmét, hogy más sportágakban 15-18 éves sportolók ugranak, futnak, úsznak világcsúcsokat, nálunk a 24 éves a fiatal. Hol tart akkor az egész utánpótlásképzésünk, bár ez országosan is komoly probléma. Erre büszkén újságolja a csoda vezetés, hogy bekerültünk a ötödiknek az ún. akadémiák közé. Terjedelmi okokból nem részletezem, de olvastam Double Pass jelentését korábban is és most is. Annyi eredményt értünk el, hogy adminisztratív oldalról rendben vagyunk.

Fernando, és a csapat külön fejezet nálam. Fernando legnagyobb hibája az volt, hogy nem látta, a magyar „élvonalban” egy-két góllal meccset lehet nyerni. Következésképpen 2-3 szabadrúgást nagyon jól lövő játékost kellett volna kiválasztani. A szabadrúgás pontossága, csak gyakorlás kérdése, és neki emlékeznie kellett volna Luqué ra aki 16-25m között zsinórban rúgdosta a gólokat. Ugyanez igaz a szögletekre is, siralmas milyen beadásokat láttunk. Ez szintén értehetetlen a magyar fociban, hogy ész nélkül rugdossák be  a labdákat. Aztán vagy van ott valaki,vagy nem…általában nem. Külföldi csapatoknál már jelzik hovámegy a labda, és a csapat rögtön úgy helyezkedik.  A csapat szellemi színvonaláról annyit, hogy az egyik fontos meccsen az ellenfél két meghatározó játékosa kapott sárga lapot. Minden más labdajátékban a fél csapat azon dolgozott volna, hogyan lehet kiállítatni őket….nem sikerült, sőt pont az egyik lőtte a győztest gólt ellenünk. Többször is volt ilyen és ezt a mi „profi” futbalistáink nem veszik észre. Igazolásaink tragikus szinten voltak, vannak, Nem tudomm milyen ügynökséggel dolgozik a DVTK , de ha ilyen játékosokat tudnak felhajtani, szerződést kell bontani velük. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy máshonnan kikopott emberek gyűjtőhelye legyen a DVTK.

Nos, röviden ennyi, ez is nehezen ment, mert mint egykori DVTK sportolónak nehéz megélnem, hogy korábbi sikeres klubunk ebek harmincadjára jutott. Szóval nehezen ment az udvarias fogalmazás. Összegzésképpen azonnali intézkedéseket kell tenni, most lesz néhány nap- addig sem kapunk ki-és legalább fővonalakban rendezni lehet a további irányt. Ismétlem először a tulajdonos nyilatkozzon, és utána mehet a vezetőség.

Hozzászólások

comments

Leave a Reply