Friss hír: Az elcsórt búvárdrón esete

A kínai hadiflotta egy hajója – egy Dalang-III osztályú partvédelmi kutató-mentő hajó – dec. 15-én a Fülöp-szigetek közelében, a nyugati parttól 40 mérföldre, a Scarborough-homokpad néven ismert területtől mintegy 150 mérföldre kihalászta a vízből az amerikai haditengerészet tulajdonát képező Slocum Glider típusú UUV-t (unmanned underwater vehicle – személyzetnélküli vízalatti jármű), amely vízalatti térképészeti tevékenységet végzett. A robottengeralattjárót az USNS Bowditch nevű tudományos kutatóhajó bocsátotta vízre. A fegyvertelen hajón civil legénység és tudósok dolgoznak, bár az amerikai hadiflotta tulajdona, pontosabban az US Military Sealift Command (tengeri szállítási parancsnokság) fennhatósága alá tartozik. A kínai hajó – amely a hangzatos ASR-510 névre “hallgat” – napok óta követte az USNS Bowditchet, majd amikor az megállt hogy leeressze a búvárdrónt, kb. 500 méterre megközelítette a helyszínt, egy csónakot bocsátott le amely személyzete nemes egyszerűséggel lenyúlta az amerikai szerkezetet a vízből néhány perccel később. Az incidens 15-én csütörtökön, helyi idő szerint déltájban történt, nemzetközi vizeken.

Egy Slocum G2 típusú UUV (Forrás: teledynemarine.com) 

Az amerikai személyzet tehetlenül nézte az eseményt kb. 400 méter távolságból. Az amerikaiak rádión felvették a kapcsolatot a kínai hajóval, amely nyugtázta a hívást, de nem válaszolt, és a felszólítás ellenére sem adta vissza az amerikai tulajdont képező szerkezetet. A kínai hajó két 37mm-es gépágyúval van felszerelve, az amerikaiak viszont csak néhány önvédelmi fegyverrel rendelkeztek, amelyek el is voltak zárva. A Slocum Glider nem tartozik a különösen fejlett vagy titkos technológiák közé, az amerikai hadiflotta száznál több ilyen járművel rendelkezik, amelyek oceanográfiai – földrajzi, biológiai, kémiai, hőmérsékleti – adatokat gyűjtögetnek a vízalatti térképek és navigációs rendszerek naprakészen tartásához. Értéke sem túl nagy, egy ilyen eszköz kb. 150.000 dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek. Egy szakértő – Eric Wertheim, az US Naval Institute munkatársa – szerint, bár a Slocum Glider a többi amerikai UUV-hoz képest egyáltalán nem fejlett, ismeretes, hogy a kínaiak rengeteget fektetnek be saját vízalatti drónjaik fejlesztésébe és egy külföldi UUV hasznos tudnivalókat nyújthat számukra.

Egy Dalang-III (922-III típus) járőrhajó (forrás: globalmil.com)

Gordon Chang, elemző és Kína-szakértő szerint, mivel az amerikai fegyveres erők tulajdonát képező tárgy ellopásáról van szó, a nemzetközi jog szerint ez háborús cselekedetnek számít. A kínai hadihajók hónapok óta rendszeresen követnek amerikai hajókat a térségben, amely jelentős feszültségek forrása, mivel Kína igényt tart az itt található tengeralatti energiahordozókra és más bányászható anyagokra. Ezzel az összes térségbeli országgal – a Fülöp-szigetekkel, Vietnammal, Malajziával, Szingapúrral, Brunei-jel – konfliktusba került, amelyet Kína tudatosan élez. Az itt található, egyébként teljesen haszontalan 7 homokzátonyt – a Spratly-szigeteket – megszállták, és hatalmas munkával szigetekké bővítették, amelyekre az idén már repülőteret is építettek, valamint zsúfolásig megrakták légvédelmi lövegekkel és rakétaelhárító rendszerekkel.

Az amerikai külügyminisztérium pénteken formális tiltakozást – ez demarche néven ismert a diplomáciában – nyújtott be a kínai kormánynak, amelyet az amerikai nagykövet adott át Pekingben. A kínai hatóságok nem reagáltak azonnal az amerikai beadványra, az azonban bizonyos hogy ez az incidens nem enyhíti a Donald Trump beiktatásra váró elnök dec. 2-i nyilatkozatai által hirtelen megfagyott kínai-amerikai viszonyt. Pekinget az bosszantotta fel, hogy Tsai Ing-Wen tajvani elnökkel hamarabb beszélt Trump, mint a hivatalos pekingi kormánnyal. Az esetet mind Kína, mind Tajvan meglepetéssel és várakozással fogadta, de Trump nem helyesbített – ezt esetleg betudták volna diplomáciai járatlanságának – hanem tovább mérgesítette a helyzetet, amikor kijelentette, hogy “nem érzi magát megkötve az egy-Kína-elv által Tajvan tekintetében, hacsak ezért Kína nem nyújt kereskedelmi vagy más előnyöket az USA számára”. Az egyik kínai pártlap, a Global Times egyenesen azt javasolta, hogy Kína készüljön fel Tajvan erővel való visszaszerzésére, mielőtt az alakulófélben lévő Trump-kormányzat “kijátssza a Tajvan-kártyát”. A Pentagon sajtótitkára, Peter Cook ma hivatalos közleményben követelte az UUV haladéktalan visszaszolgáltatását és a nemzetközi jogi kötelezettségek betartását Kínától.

Bár szigorúan véve háborús cselekményről van szó, igen valószínűtlen, hogy egy ilyen esetből tényleges konfliktus alakuljon ki. A Dél-Kínai tenger térségében növekvő feszültség viszont bizonyosan árt a nemzetközi kereskedelemnek – a világ legforgalmasabb tengeri szállítási útvonala ez – valamint diplomáciai következményei is lesznek, és arra is rávilágítanak, hogy milyen feszültségek keletkezhetnek a jövőben ha Trumpnak nem sikerül a diplomácia alapjait elsajátítania. A Kínában is működő amerikai cégek máris nagyon tartanak Trump nyilatkozatainak következményeitől, amelyek az amerikai gazdaságra is hatást fognak gyakorolni.

Forrás: US Naval Institute News, Fox News, Washington Post, Global Times

Hozzászólások

comments

Friss hír: Az elcsórt búvárdrón esete” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Már megint az USA-tól 11 000km-re,Kínától 800km-re történt egy újabb eset. Mit kóvályognak erre? Térképezgessen az USA, a saját partjai közelében 800km-re!

  2. Az eset nyílt tengeren történt, az amerikai flotta azt csinál ott, amit akar (akárcsak bármilyen más flotta). Az érdekes inkább az hogy a kínaiak elég nagy kockázatot vállaltak egy erőfitogtatás miatt.

Hozzászólások lezárva