Oroszország és az USA a sarkvidéken: újabb konfliktusforrás? – 2. rész
A Flottánál bevezetett katonai fejlesztési programok a terveknek megfelelő ütemben zajlanak, így a Kola-félszigeten az ütemterveknek megfelelően halad a Panzir-1 légvédelmi elhárítórendszerek cseréje a korszerűbb Panzir 3-asokra, a vadászpilóták sarkvidéki körülmények közötti taktikai kiképzése, a nukleáris tengeralattjárók gyakorlatai, és tervbe van véve a Csendes-óceáni Flotta részéről tizenhat mélytengeri kikötő, tíz kutató-mentőállomás, tíz légvédelmi radarállamos, és tizenhárom repülőtér megépítése. A nyugati elemzők mindebben Oroszország növekvő katonai ambícióit látják megvalósulni, azonban figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az elmúlt huszonöt évben Oroszország kevésbé fajsúlyosan volt jelen, mint korábban, és elhanyagolják, hogy az orosz hagyományos és nukleáris erőknek égető szükségük van ezekre a fejlesztésekre, korszerűsítésekre ezeken a területeken, hogy képesek legyenek megfelelni az új kihívásoknak és fenyegetéseknek.
Felújított katonai bázis a Ferenc József-földön
Különösen az ukrán válság kirobbanása óta Washington sarkköri védelmi politikájának kiigazítására, újragondolására kényszerítette Moszkvát. Az USA Sarkvidéki Védelmi Stratégiája (2014-2030) címet viselő dokumentum értelmében jelzett időszakra az USA stratégiája arra irányul, hogy fokozza jelenlétét a térségben, és intenzívebb-agresszívabb figyelői-lehallgatói tevékenységet végezzen). Épp a NATO-fenyegetés növekedése késztette Moszkvát arra, hogy az Északi Flotta szervezeti-infrastrukturális átalakítását meggyorsítsa. Folyamatban van a parti őrség átszervezése-korszerűsítése is. A gáz-, és olajipari létesítmények védelme élvez elsőbbséget, ezért a térségben két új határőr-parancsnokság jön létre: keletről az Asztanai-Kamcsatkai, nyugatról a Murmanszki. Tervbe van véve a parti őrség helikopterekkel, drónokkal felszerelt, jégtörő hajókkal történő ellátása is, ezek tesztelése jelenleg a Balti-tengeren történik.
Összességében elmondható, hogy a nemzetközi szakértők nem látják úgy, hogy az ukrán konfliktus drasztikus és drámai következményekkel és utóhatásokkal járt volna Oroszország sarkvidéki katonai viselkedésére.
Cs. v. F.
Forrás: Alekaszndr Szergunyin és Valerij Konyisev (Szentpétervári Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke) tanulmánya