asd

Oroszország és az USA a sarkvidéken: újabb konfliktusforrás? – 1. rész

Oroszország és az USA a sarkvidéken: újabb konfliktusforrás? – 1. rész

Az ukrán válság kezdete óta az USA politikai döntéshozói azzal vádolják Oroszországot, hogy expanziós törekvéseit Kelet-Európa mellett az Északi-sarkköri övezetre is kiterjesztette. A hidegháború lezárása óta most első ízben újjámelegített vád azon alapszik, hogy 2007-ben az orosz Sarkvidéki Kutatások Intézete egy expedíció keretében egy titániumötvözetből készült orosz zászlót helyezett el az északi-sarkvidék tengerfenekén, mintegy emlékeztetve, hogy a kőolajban-földgázban gazdag tengeri térség ellenőrzésére Oroszország formál igényt. Másrészt az Arktikus térségben a vitathatatlan orosz műszaki-technológiai fölény váltja ki az amerikaiak haragját és frusztrációját.

Az amerikai szakértők az új orosz katonai doktrínától tartva (mely az Északi-Sarkkör térségét a haditengerészetileg kiemelt fontosságú területként említi, melyen az orosz érdekek védelme prioritást élvez) máris megkondították a vészharangot. A vészjósló várakozások nem teljesültek, nem történt éles paradigmaváltás a Kreml sarkköri-politikájában, a pillérek ugyanazok maradtak (Oroszország gazdasági érdekeinek védelme, szuverenitásának és nagyhatalmi státuszának fenntartása).  Az ukrán válság valamelyest mégis érezteti hatását: egyrészt 2015 januárjában Putyin elnök elrendelte az Északi Flotta harckészségének ellenőrzését, melyben 38 ezer katona, 41 tengeralattjáró és hadihajó, 3360 egyéb jármű vett részt, másrészt 35 különleges katonai egység részvételével nagyszabású hadgyakorlat zajlott le az Ázsia szárazföldjének legészakibb csúcsát képző szibériai Tajmir-félszigeten. Ugyanakkor mindez csupán válasz volt a NATO ötezer katonával végrehajtott hadgyakorlatára, melyhez hasonló nagyságúra 1967 óta nem került sor. Az Északi Flotta parancsnoka, V. Koroljov admirális szerint a keresési-mentési gyakorlatok mellett kizárólag védelmi gyakorlatokra került sor a térség biztosításának szavatolására.  Szavait megerősítette Andreas Östhagen, az északi-sarkvidéki politika szakértője, aki szerint az orosz válaszok inkább csak verbális, mint tényleges reakciók a NATO-mozdulatokra. Ugyanígy vélekedik a norvég haditengerészet egyik vezetője is, aki szerint az elmúlt években a Balti-tengeren nőtt ugyan a feszültség, de ugyanez nem észlelhető a Jeges-tenger térségében.

(Folyt. köv.)

Cs. v. F.


Forrás: Alekaszndr Szergunyin és Valerij Konyisev (Szentpétervári Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke) tanulmánya

Hozzászólások

comments