Törökország: arccal Moszkva felé?
„Törökország lassan elhagyja az atlantista rendszert, emiatt esett a NATO pánikba, és ez áll a puccs hátterében. Sokkal többről van szó, mint Erdogan-ról, ez egy tektonikai elmozdulás a geopolitikában, mely gyökeresen fogja megváltoztatni Törökország orosz, kínai, szír és iráni kapcsolatait”. – Yunus Soner, a török Hazafias Párt elnökhelyettese.
Augusztus 9-én találkozott egymással Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása mellett megvitatták többek között a múlt havi puccskísérlettel kapcsolatos politikai fejleményeket is. A kapcsolatok normalizálódása, és a CIA által szervezett puccskísérlet egy nagyobb, évtizedekre előremutató geopolitikai eltolódást eredményezhet, mely több területet érintve változtathatja meg Ankara Teherán, Damaszkusz és a többi eurázsiai orosz szövetségessel való viszonyát. (Tegnapi hír: A török kormány az USA-ban élő, a puccskísérlet megszervezésével vádolt Fethullah Gülen kiadatására vonatkozó követelését az amerikai kormány arra hivatkozva utasította el, hogy egyértelmű bizonyítékokat akar, miszerint a hittudós állna a puccskísérlet mögött. Ankara szerint a bizonyítékok megküldése megtörtént. )
Eric Draitser geopolitikai elemző cikkében megállapítja, hogy „a CIA-érintettségű puccskísérlet után Erdogan felborította a geopolitikai sakktáblát. Ennek következtében Törökország kifejezte abbéli szándékát, hogy eltávolodjon az USA-EU-NATO-tengellyel, és javítsa kapcsolatait Oroszországgal, Kínával, és lépéseket tegyen a BRICS-országokkal, a Sanghaji Együttműködési Szervezettel, az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bankkal való partneri kapcsolatok fejlesztésében, és „felfűzze magát” a kínai dominanciájú Selyemútra.”
Draitser egy korábbi cikkében idézi mások mellett az Erdogan-kormánnyal szemben általában kritikus hangot megütő Kadri Gürselt, a Cumhüriyet újságíróját, aki szerint „meglepő, hogy Gülen ügynökei milyen mélységekben tudtak beszivárogni az állami-közigazgatási szférákba, ideértve a fegyveres erőket, és az igazságszolgáltatást is”.
Patrick Cockburn, a Financial Times közel-keleti tudósítója szerint a puccs sikere esetén Törökországban vagy katonai diktatúra, vagy polgárháború jön létre.
Ha a puccs sikerül, Erdogan-t valószínűleg Kadhafihoz hasonlóan meggyilkolják, és Törökország évekig tartó káoszba és polgárháborúba süllyed. Az elnök ezért a hozzá hasonló autokratákra jellemző kíméletlenséggel söpörte ki az állami, katonai intézmények mellett a médiából is az „ötödik hadoszlopot”, és tette szóvá nyugati „szövetségeseinek”, hogy a polgári szabadságjogok megsértése ürügyén támadják: „Kérdezem: kapunk támogatást Nyugatról a terror elleni küzdelemben, vagy sem? Feleslegesen vártuk „barátaink” támogatását a puccs alatt és után, csak szemrehányásban részesültünk a polgári szabadságjogok megsértése miatt”. – nyilatkozta a Hürriyet-nek.
Fenti mozzanatok szorosan hozzátartoznak a júliusi puccskísérlet utózöngéihez. Az amerikai-török kapcsolatok utóbbi hetekben történt drasztikus romlása következtében vélhetően folytatódik Erdogan démonizálása a nyugati sajtóban, és a titkos csatornákon működő hálózatok és „civil szervezetek” nyilván mindent meg fognak tenni a politikai instabilitás növelése érdekében. A török elnök alighanem eldöntötte: ilyen barátok mellett már ellenségekre sincs szüksége.
Cs. v. F.
Források: alahednews.com
counterpunch.org
presstv.com
globalresearch.com
hurriyetdailynews.com
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.