Kitörési pontok Miskolc III. Tapolca, Selyemrét, Vár és a turizmus.

Egyéb elfoglaltságok miatt néhány  nap kimaradt, de gyerünk tovább. A címben megfogalmazottak a legfontosabb és legvitatottabb területei a városnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy itt történtek a legnagyobb változások az elmúlt húsz évben. Ezeket a változásokat pozitív és sajnos negatív irányban is megéltük. Tessenek visszagondolni a tapolcai strand helyén kialakult szemétdombra…és hadd ne fokozzam tovább. Aztán beindult valami ami ugyanúgy a viták kereszttűzében állt, és áll a mai napig, de kétségtelen, hogy eredményei vannak. Mielőtt hozzákezdenék szeretném egy alapvető közgazdasági tételre felhívni a figyelmet, nevezetesen a multiplikátor hatásra. Ennek könyvtárnyi irodalma van, de Miskolcon mintha ez a fogalom ismeretlen lenne. A címből adódóan most csak a turizmussal foglalkoznék.

Nagyon röviden, és érthetően: gazdaság földrajzi szempontból a turizmus nem más, mint térbeli jövedelemátcsoportosítás. A fogadó ország területén ez a költés ” égből hullott pénz “, olyan jövedelem ami nem a helyi gazdaságban képződött, de szétáramolva ott jelentős gazdasági növekedés forrása lehet. A közgazdát tehát az érdekli, hogy mekkora ez a növekedés, és a gazdaság mely területén jelenik meg? Nálunk elsősorban Tapolca, Lillafüred, a Vár, Selyemréti strand és a Bükk  az érdekes. Lehetnek mások is de ezek természetes adottságaink, amire voltak, és megvalósultak elképzelések,tehát ezek már adottságok, és a nagy kérdés, hogy mit, és hogyan tudunk ehhez hozzátenni, hogy a multiplikátor hatás a legnagyobb hatásfokkal érvényesüljön. A multiplikátor hatás ugyanis mérhető. Ebből következően nagyon alapos körültekintést, szakértelmet kíván, hogy ezeket az adottságokat hogyan fejlesszük tovább? Nézzünk erre egy élő példát: Miskolcon évtizedek óta hiányként jelentkezett egy korszerű fedett uszoda. Erre az egyik korábbi városvezetés-részint politikai előnyszerzés céljából, részint lakossági nyomásra-megépítette a Kemény Dénes uszodát. Körülbelül hasonló időszakban épült Debrecenben a Főnix fedett uszoda. Mi a különbség a kettő között? A debreceniek figyelembe vették, hogy megfelelő szinten megvalósuló sportlétesítmények multiplikátorként hatnak a város gazdaságára. Így az általuk épített uszoda nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas amit ragyogóan kihasználtak, azóta 8-10 Világ-Európa-országos bajnokságot rendeztek, ahol kb. két hétig 20.000-30.000 ember fogyasztása, szállása gyakorolt jótékony hatást a debreceni gazdaságra, nem beszélve a jól rendezett esemény által keltett marketing hullámról. A miskolci uszoda nem alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére, így a multiplikátor hatás elmaradt. Ez napjainkban a diósgyőri várnál is tetten érhető, bár ott elsősorban rekonstrukciós folyamatok dominálnak. Ezért volt nevetséges, amikor önkormányzati képviselők népszavazást akartak tartani, hogyan nézzen ki a vár. A vár esetében azt kell megvizsgálni, hogy a rekonstrukcióba hogyan férnek bele olyan kiegészítések, amelyek a vár több oldalú idegenforgalmi hasznosítását tenné lehetővé. Ha a korábbi tervek ennek a követelménynek megfeleltek, akkor viszont ellentmondás, hogy most az önkormányzat költségtakarékosság miatt kivenne felújítandó elemeket. A vár felújítása több éve folyik, de én még nem találkoztam olyan tervekkel amelyek, olyan rendezvényeket sorolna fel, ami hosszútávon növelné a turizmusból adódó bevételeket, erről ugyanezen az oldalon már korábban írtam.

Nos, maradnak a végére a strandok. Itt más jellegű probléma merül fel, nevezetesen tudjuk, hogy mennyi vizünk van és az meddig elég? E sorok írója szinte a tapolcai, selyemréti strandon nőtt fel, így folyamatában láttam mi történt, de hagyjuk a múltat. Nagy kérdés a tapolcai vízkészlet, itt elsősorban a meleg vízre gondolok, amit a barlang feltárása, és beindulása óta igazából senki sem kutatott. A barlang bővítését is hosszú viták előzték meg, további kutatásokról nem tudni. Emlékezetem szerint a hatvanas években debreceni búvárok tisztítást, némi nemű felderítést végeztek, de komolyabb kutatás nem történt. A 70-es években több kutatás indult a bükki karsztok vizsgálatára így komoly cikkek, tanulmányok jelentek meg a mezőkövesdi, bogácsi, kácsi, tapolcai és a diósgyőri vár környékén található melegforrásokról. Nem akarok okoskodni, de ezek a tanulmányok döntően elméleti szinten- az is komoly eredmény- és kevés empirikus kutatáson alapultak. Általában ezek a tanulmányok azzal  a konklúzióval jártak, hogy karsztba veszélyes fúrni, és Tapolca esetében a meleg és hideg források közel vannak egymáshoz. Voltak olyan felvetések amelyek a selyemréti és a tapolcai bázis között összefüggést fedeztek fel. Összességében szerintem komoly, minden tekintetben komplex kutatások nem történtek, valahogy úgy néz ki  a dolog, hogy elfogadjuk amit a természet adott. Itt szeretném megemlíteni Pávai Vajna szerepét aki Lillafüreden 700 m-ig fúrt a karsztba, de pénzügyi problémák miatt a további kutatást leállították. Valahogy azért jó lenne tudni, mit tud adni még a környezetünk, és szerintem erre van esély. A tudomány és az alkalmazott technológiák olyan mértékben fejlődtek az utóbbi években, hogy napirendre kerülhetne újra a terület kutatása. Ez nyilván csakis kormányzati támogatás mellett valósulhat meg, és támogathatja egy magyar találmány a müongráf. A möonok olyan kozmikus sugárzások amelyek mindenen áthatolnak, akit érdekel a téma utánanézhet a neten. A magyar fejlesztést megvásárolta a japán NEC, amelyik az egyik legnagyobb IT óriás, és vulkánok, hidak, alagutak föld alatti vizsgálatára, megfigyelésére használják. A müon sugárzás mérése alapján találtak egy újabb termet Tutenkámen sírboltja mellet. Nos, ezt a magyar fejlesztést a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában fejlesztették ki. Nos, egyelőre rövidem ennyit, kíváncsian várom a későbbi történéseket.

Hozzászólások

comments

Leave a Reply