Az első részben a CO2 körül kialakult anomáliákról írtam, nevezetesen, hogy mennyire a politika, és az üzleti világ uszályába került ez a téma. Amit ott leírtam, azt vetíti elő, hogy olyan nagy természeti rendszerek szabják meg, alakítják a klímánkat amelyekről részben keveset tudunk, illetve technikai fejlettségünk révén nem tudjuk befolyásolni őket. Nem vagyok a téma szakértője, csak mint egy átlagos érdeklődő olvasgatok a témáról. Azt nem értem viszont, hogy politikusaink döntő többsége miért nem felkészültebb ebben a kérdésben? Ha legalább átlagolvasói szinten értenének a dolgokhoz nyilvánvaló nem lenne annyi félreértés, esetenként hülyeség ami sajnos a Parlamentben is elhangzik. Néhány témakört fogok említeni, hiszen könyvtárnyi irodalma van az éghajlat változásnak és feltételezett okainak.
Elsőként kell említem Milutin Milankovics nevét aki az első világháborút követően, 1920-ban tette közzé: Matematikai teória a napsugárzás által okozott termikus jelenségekre című elméletét.
Elméletében feltételezi, hogy: 1. a csillagászati paraméterek változásai okozzák az eljegesedést, 2. a paraméterek befolyásolják a napenergia mennyiségét a Földön, különösen nyáron az északi féltekén / az 55-65 fokok között /, 3. a változásokat kilehet számítani, és így lehet meghatározni a múltra vonatkozó éghajlatot.
Milankovics szerint a csillagászati ritmusszabályozásnak három összetevője van:
- a Föld forgástengelyének hajlásszöge. A forgástengely iránya jelenleg 23,5-os szöget zár be a Föld keringési síkjára állított merőlegessel. Ez a szög – most tessenek figyelni / kiem. a szerk. /- 41.000 éves periódussal ingadozik a 21,5- 24,5 fokok között. Minél nagyobb a hajlásszög, annál szélsőségesebbek az évszakok mindkét földgömbön, a nyarak melegebbek, a telek hidegebbek.
- a második összetevő a Föld pályájának alakja, amely 100.000 éves periódussal változik. Egyszer megnyúlik és nagy excentricitású ellipszis alakját ölti, majd ismét szinte kör alakúvá válik. Ha nő az excentricitás, akkor nő a különbség a Nap és Föld legkisebb és legnagyobb távolsága között. Jelenleg a Föld akkor távolodik el legjobban a Naptól, amikor a déli félgömbön tél van,ennek következtében a déli földgömbön a tél valamivel hidegebb a nyár viszont melegebb, mint az északin. A Föld jelenlegi excentricitása: 0,0167, amely kismértékben, de folyamatosan változik.
- a harmadik összetevő a precesszió, vagyis a földtengelynek a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező elmozdulása. A forgástengely 23.000 év alatt ír le egy teljes kört a csillagokhoz képest. Forrás: MTA Magyar Tudomány folyóirat, Hágen András cikke. A cikk címe: A Milunkovic- Bacsák ciklus és a földtan. Ezt az érdeklődőknek írom és nagy büszkeség, hogy Bacsák mérései, elméleti kiegészítései nemzetközileg is elismertek.
- A másik agyon misztifikált terület az ózonlyuk kérdése. Az ózonlyukkal kapcsolatban eddigi életemben már legalább kétszer meghirdették a világvégét, valahogy mégis túléltük. Aztán nem fagyott be a Duna, és a jegesmedvék sem találtak ide. Mit értünk alatta? A déli sarkkör felett 20-25 km-re a földfelszíntől helyezkedik el. A legnagyobb kiterjedése 30,0 millió km2 volt 2000-ben. Abban az időben egyértelműen a CFC-klór- fluorozott gázoknak tulajdonították a jelenséget. Az idén a lyuk kiterjedése szeptember-október hónapokban kevesebb, mint 10,0 millió km2-re zsugorodott. Az elmúlt 40 évben harmadszor fordult elő, hogy a meleg hőmérséklet korlátozza az ózon veszteséget. A másik kettő 1988 és 2002-ben volt. Általában a lyuk szeptember és október között tágul a legnagyobbra, és december végén tűnik el, egészen az északi féltekén beköszöntő tavaszig. NASA odáig jutott a vizsgálataiban, hogy ez egy nagyon ritka esemény, tehát nem valami általános folyamatról van szó. Összességében az a vélemény alakult ki, hogy kevés ráhatásunk van a dolgokra a jelenség mögött a sztratoszféra időjárásnak változása áll.
- A következő komoly terület a pólusváltás kérdésköre. A legújabb kutatások alapján a Föld mágneses pólusváltása háromszor hosszabb ideig tartott, mint eddig gondoltuk. Egy újabb tanulmány szerint a 773 ezer évvel ezelőtt befejeződött folyamat 22 ezer éven keresztül zajlott. Az északi és déli pólus az utóbbi években 55 km-t vándorolt. A két pólus egymástól függetlenül mozog és nem a bolygó két ellentétes pontján található. Az élővilágot is zavarhatja a pólusok vándorlása, hiszen rengeteg állat a mágneses mező segítségével navigál. A pólusváltással kapcsolatosan számos félelem fogalmazódik meg. Biztosan kijelenthető, hogy pólusváltás idején a mágneses mező nem csökken nullára, ám a szokásos érték tizedére apadhat. Emiatt sokkal több kozmikus sugárzás éri a bolygót és élővilágát. A Föld mágneses mezeje védi ugyanis a bolygón lévő életet a világűrből érkező halálos sugárzás ellen. Az életet oltalmazó mágneses mező ereje 1840 óta közel 10,0%-al csökkent. Az Atlanti óceán déli része felett képződött kisebb mágneses zónát „dél-atlanti anomáliaként” emlegetik. A vita arról folyik, hogy ez az anomália a mágneses pólusváltás előjele-e?/ A Magyar Nemzet cikke alapján./ Jelenleg a tudósok két területen vitatkoznak: az egyik, hogy mikor kezdődött és fejeződött be a pólusváltás, és mennyi ideig tartott? A másik, hogy a mágneses pajzs milyen mértékben károsodik? Ezek bizony nagyon fogas kérdések. Összességében megállapítható, hogy a felsorolt nagy természeti rendszerekről keveset tudunk, és nem tudjuk befolyásolni őket. Ha komolyan vesszük a klímavédelmet, akkor az erre jutó kutatási költségeket erőteljesen növelni kellene, és a megfelelő nemzetközi koordinációval a felhasználás hatékonyságát is növelve. Jelenlegi tüncizések a fentiek alapján a politikai komikum témakörébe való. Akkor mit tehetünk mi állampolgárok? Sokat, illetve más az sokat jelentene, ha csak azt betartanánk amit az otthonunkba. Nyilván otthon sem dobáljuk szét a szemetet, nem sza….nk a szoba közepére, és a többi. Nemzetgazdasági szinten csökkenteni kellene a műanyag felhasználást, csak nézzétek meg a a különböző nassolni valók milyen csomagolásban jelennek meg, aminek nagy része szemétté válik. És…..sorolhatnám napestig. Legvégére, amiért nem vagyok optimista, a klímavédelem a politika tárgyává vált, de erről majd máskor.