Még mindig a színház és a körülötte lévő törmelékek. Tehát kiderült, hogy senki sem tudta miért tüntetett, és azon kevesek akik tudták, már látják, hogy okafogyottá vált az eget-földet megmozgató demonstráció. Erről ennyit. Viszont, óriási hangsúlyt kapott a színház, a művészetek és művészek alkotói szabadsága. Alföldi nagy nemzeti érzelmű művészünk már odáig ment, hogy félnek a vezető színészeink megnyilvánulni….és a többi. Nos, kérem szépen igazán nagy művészeink, soha nem féltek megnyilvánulni, még akkor sem amikor esetleg az életüket kockáztatták. Gondolok elsősorban 1956-ra és az azt követő időszakra. Pedig akkor a diktatúra nem volt szívbajos, emberi tragédiák tanúsítják az élet minden területén. De, utána sem hallgattak, gondoljatok bele, hány színész töltötte büntetőnapjait, éveit vidéki színházakba. Miskolcon is sokan voltak, ami egyéni tragédia volt a művésznek, az sok vidéki színház látogatónak hatalmas élményt jelentett. Más kérdés, hogy miből gondolta az akkori kommunista vezetés, hogy a vidéki színházi lét az komoly büntetés? Ma sokat emlegetjük az ún. kettős mércét, lehet, hogy nem mai találmány? Ezek az emberek nem ismerték a magyar színjátszás hagyományait, és azt sem, hogy hány híres színház volt vidéken, a régi Magyarország területén? Visszatérve, akik nem vettek részt a nagy demonstráción azok lehet, hogy azért, mert nem értettek egyet a túlbuzgó hülyeségekkel?
Másik a sokat emlegetett művészi szabadság…. tessenek már megmondani nekem hány színházi előadást tiltott be a kormány a rendszerváltás óta? Hány színházat zárt be, hány igazgatót bocsátott el? Ha ezeket a nagyon megmondó művészeket hallgatom mindig az jön be, ha balliberális kormány van akkor az alkotói, művészi szabadság a Himalája csúcsa, ha nemzeti konzervatív akkor a pokol mély sötét bugyraiban vagyunk. Alföldi akkor szabad ha teletömheti falloszokkal a Nemzeti Színházat, ahová ilyenkor tódul a romkocsmák söpredéke. Igen, ez a fajta művészi szabadság vidéken valószínűleg bukott volna. Emlékszik valaki az ózdi Libe Attilára? Igen, ő volt az aki az átkosban művészi szabadság címszó alatt megfojtott egy amatőr színészt, majd szabadulás után Kaposváron folytatta ugyanezt. Vagy a művészi szabadsághoz tartozik amikor nyilvánosan kézzel kielégíti kollégáját a ” művésznő”? Erről is szólnia kellett volna a tüntetésnek, hogy felbugyogó zaklatásokról ne is beszéljek, mert arról mély hallgatás volt. Egyik oldalról művészi szabadság, másik oldalról jogtalan szerződésekkel alátámasztott kőkemény diktatúra? Lehet, hogy magukra adó vezető színészeink közül sokan ezért is nem mentek el a rendezvényre?
A harmadik a támogatások mértéke. Összességében tényként elfogadható a színházak finanszírozása 60,0 %-ban állami támogatásból, és 40,0 %- ban önkormányzati forrásokból történik, a 13 fővárosi színházban eltérő mértékben. Erre végzett az Index- szóval nem konzervatív- újságírója egy nagyvonalú becslést, nevezetesen ha nem lenne állami támogatás, akkor mennyibe kerülne egy színházjegy? A becslés eredménye ötszörös- és tizenötszörös mértékben szóródott. Ha ezt bevezetnék vajon hányan járnának színházba? És….hogy kicsit szélesebb körben gondolkozzunk! A DK követeli, sőt peticíót fog benyújtani az Euro bevezetése miatt. Ezen az oldalon korábbi írásomban tételesen leírtam, milyen követelmények teljesülése esetén történhet ez meg. Nos, az Európai Unió minden,- a versenysemlegesség miatt- pénzügyi hidat, támogatást leépít, vagy követeli annak megszüntetését. Mi mi lenne akkor színházakkal? Hányan tudnának színházban menni? Ezek a kérdések messze vezetnek, ezért nem szabad az Euro bevezetését csak a gazdaság fejlődése alapján megítélni, ehhez hozzátartoznak azok pénzben kifejezhető társadalmi igények is, amelyek most még nem piaci áron kerülnek a fogyasztókhoz.
Összegezve, ha igazam van, mi következik ebből? Jó lenne, ha maga a színházi világ vetné ki önmagából akiket kell. Tudom nem fog ez egyik napról a másikra menni, de jó lenne ha elindulna. Ha ez elkezdődik akkor egy korrekt együttműködés a mindenkori kormányokkal,mert ez szolgálja a szakma érdekét. És… akkor még nem beszéltem, hogy bizonyos klasszikusokat repertoáron kell tartani, a diákság nevelése szempontjából, hozzászoktatva őket ahhoz, hogy öltönybe illik színházba menni, és hogyan illik ott viselkedni. Nyilvános maszturbáláshoz való igaz elég a farmer….ez már hosszabb téma.