Ez kivételesen nem egy elemző cikk, csak egy itt élő lokálpatrióta napi dörmögése. Szomorúan nézem végig amikor politikusok nyilatkoznak Miskolcon, hogy eltűntek a nagy gyáraink, és nem jött helyébe semmi, ami ugyan nem igaz de mindig ezen rugóznak. Soha nem hallottam még, hogy valaki az ingatlangazdálkodás anomáliáról beszélt volna. Ez két külön probléma ugyanis. Részint azért, mert gyárainkat a világpiaci változások tették negatív pályára, viszont az inagatlanok terén nagyon sok minden a város tehetetlenségén, az alkalmatlan politikusokon, vezetőkön múlott. Néhány kiragadott példa, mondom nem minden részletre kiterjedő elemzés a cikk. Kezdjük a repulőtérrel, na nem a miskolcival, hanem Klementinával. Az egyik leghosszabb kifutópályával- ha jól emlékszem 3,5 km-földalatti hangárokkal rendelekező repülőteret a három önkormányzati tulajdonos nem tudta hasznosítani évtizedek óta. A repülőtér és Miskolc közötti szépen kiépített vasútvonal is már az enyészeté, vagy a hulldékkereskedők tulajdonává vált. Évtizedeken nem foglalkozott vele senki, a megőrzéséről sem gondoskodtak. Azóta látjuk, hogy Debrecennek mit jelentett, jelent a repülőtere, állítólag ennek hiányában buktuk el a BMW beruházást. Pedig a mezőkövesdi cargoforgalom lebonyolítására nagyon alkalmas lett volna, hiszen itt komoly orosz katonai szállítógépek is landoltak. A lepusztult repteret legutóbb a Leisztinger csoport vásárolta meg, kíváncsi vagyok mit tudnak Ők, amit három város önkormányzata és köréjük csoportosuló „szakemberek” nem tudtak. Ugyanez a helyzet a miskolci toronyházzal is….. magán befektetőknek megéri a Holdingnak nem. Pedig a Holding mint tudjuk a szinergiák, meg a pénzteremtés és a többi hülyeség mellett tele volt erre képzett nagyon „szakemberekkel”. De, folytathatnám a volt leánykollégiummal, a felállás hasonló az Hell csoportnak megéri a Holdingnak nem. Mellesleg kíváncsi lennék, hogy a Holding végre kirúgott vezetői miből kapják a végkielégítésüket, azaz mire ment az értékesítésből befolyt pénz? Most a csanyiki volt KISZ iskola, majd később tüdőszanatórium kerül eladásra végletesen leromlott állapotban. Világosan látszik, hogy a kiragadott ingatlanokra évek során nem költöttek egy fillért sem és ezért áron alul kell értékesíteni őket. Ötlet az egész egyetemen nincs, hogy mire lehet hasznosítani? De ugyanígy jártunk az egyetemi fűtőművel, a tapolcai Junóval, és a város közepén évtizedek óta patkányfészekként működő volt Aranycsillag szállodával is. Tudom, hogy más a tulajdonosi kör, de közérdekből, közegészségügyi okokból a tulajdonosokat kényszeríteni lehet, hogy karbantartsák a saját tulajdonukat. A volt Avas szállodát végre megvette Corvinus alapítvány, és az eddigi információk szerint régi pompájában Miskolc ékköve lehet a környezetével együtt. Mint írtam nem teljes a lista, de ráírányítja a figyelmet az ingatlangazdálkodás felülvizsgalatára. Először is kellene egy alapos, mindenre kiterjedő 10-15 éves városfejlesztési terv, ehhez nyílván kellene egy profi főépítész és ennek függvényében meghatározni a fejlesztés irányát. Igen, mert mi történik mostanában, van egy üres telek és rögtön épülnek a szürke, még szürkébb jellegtelen lakóparkok. Aztán mindezek mellett a barlangfürdő sajnálatos leégése miatt elsőként a tapolcai fejlesztéseket gondolnám végig, mert a helyreállítás már látszik, hogy min. 1-2 évet fog igénybevenni., ez alatt a park fejlesztése is megvalósítható lenne. Na, ennyit a mai dörmögésről, irány a szauna.
