Háború? Igen, de milyen?

” Aki a véges rendszerben- a Földön-végtelen növekedést képzel el, az vagy őrült, vagy közgazdász.” Kenneth Boulding kvéker közgazdász.

A fenti idézet azt hiszem választ is ad ennek a háborúnak a jellegéről, pedig sokan területszerző, hódító, és a fene tudja minek titulálják? Ez kérem kőkemény gazdasági háború, amely kizárólag az USA érdekeit szolgálja. Sajnos az Európát vezető politikusoknak fogalmuk sincs miről van szó, egy részük Soros zsebében, más részük csak egyszerűen alulképzett ostoba. Gondoljatok az isiászos Junckerre, a 8 általánossal rendelkező Martin Schulz könyvügynökre, a titokzatos végzettségű Sargentinire. Nem folytatom tovább, az Európában uralkodó liberális, színes, LMBTQ, és ki tudja milyen politikusok semmiben sem különböznek a mi csőcselék, össze-vissza beszélő ellenzékünktől. De miért mondom én, hogy ez a háború az USA érdekeit szolgálja? Egyszerű, mert Amerika a demokrácia jegyében számos háborút indított, aztán a gazdasági érdekek teljesülése után egyszerűen kivonult. És, érdekes módon senki nem beszélt háborús bűncselekményről, az indok mindig megvolt. Ha alaposan elemezni akarjuk ezt a folyamatot akkor viszont visszakell mennünk a történelemben. Annál is inkább, mert néhány felkészült politikus emlegeti az Új Világrend szükségességét. Na jó, de milyen volt  a régi? Ki tudná ezt jobban, mint Henry Kissinger, aki 2014-ben írt erről egy könyvet, amit most elővettem, és elég sokat fogok idézni belőle. Szóval szerinte klasszikus értelemben vett világrend sohasem alakult ki, kísérletek ugyan voltak erre. Az első komoly ” világrend” a vesztfáliai béke / 1648/ alapján jött létre, amely szükségszerű volt a 30 éves háború után. Ez nemcsak hatalmi kérdéseket vetett fel, hanem a reformáció után kialakult vallási ellentéteket is rendezni kellett. Mi volt ennek a lényege? Hogy minden áron el kell kerülni a háborút, és így alakult ki Európában az a diplomáciai rendszer, ami közel 400 éven keresztül biztosította a hatalmi egyensúlyt Európában. A vesztfáliai rendszer egyetemleges jellege abból adódott, hogy szabályai alkalmazhatóak voltak bármely országban: más országok belügyeibe való be nem avatkozás, a határok sérthetetlensége, stb. A világháborúk után új helyzet alakult ki, Európa felosztásra került, de ezzel most nem foglalkozom. Nézzük mit mond Henry Kissinger: ” A világháborúk után 12 amerikai elnök szenvedélyesen őrizte az ország kivételes szerepét a világban. Mindannyiunk számára magától értetődő volt, hogy az USA önzetlen küldetésének célja a konfliktusok megoldása és a nemzetek egyenlősége. Mindegyikük politikai hovatartozástól függetlenül kimondta, hogy az AMERIKAI ELVEK ALKALMAZHATÓK AZ EGÉSZ VILÁGBAN / kiemelés: tőlem/ és ezt közülük talán a legszebben ( de semmiféleképp sem egyedüliként) John F. Kennedy fogalmazta meg beiktatási beszédében 1961. 01. 20-án.” Az idézethez, és elhívatottsághoz, csak annyit fűznék hozzá, hogy ugyanezt hirdette a marxista-leninista eszmékről az akkori másik világhatalom, és minden módon igyekezett Ő is terjeszteni a világban az ideológiáját. Ennek az ideológiának a bázisát pont a nyugati hatalmak ostoba politikája teremtette meg, amikor Közép-Kelet Európát odadobták a Szovjetuniónak. Ezek a kísérletek, ellentmondások hozták létre a hidegháborús időszakot, magyarán  a két világhatalom egymást kóstolgatta. A politikai és a katonai hatásokon túlmenően ebben az időszakban önálló államok sokasága / nem Európát értem ezalatt/ jött létre és kezdte uralni a világot. Kissinger ezt így fogalmazta meg: ” a demokrácia és a részvételi kormányzás közös üggyé, sőt egyetemes valósággá vált, a globális kommunikáció és a pénzügyi hálózatok működése megszakítás nélkül zajlik….” Később folytatja: ” Az Egyesült Államok igen jelentős mértékben járult hozzá, ehhez a fejlődéshez. Az amerikai katonai erő védőpajzsot / tehát nemcsak a kommunikáció és a pénzügyi hálózatok, megjegyzés tőlem./ biztosított a világ többi országa számára, akár kérte ezt az illető ország, akár nem. Az alapvetően egyoldalú amerikai garancia ernyője alatt a fejlett világ sok országa csatlakozott ezekhez a szövetségi rendszerekhez…. Olyan globális gazdaság alakult ki, amelyet Amerika pénzügyi rendszerrel, piacokkal, valamint innovációk tömkelegével támogatott meg. Talán 1948-tól az ezredfordulóig terjedt az az időszak-az emberi történelem egy rövid pillanata- amikor úgy tűnt, hogy megszületik a globális világrend, amely az amerikai idealizmus és az erőegyensúly hagyományos ötvözete volt.” idézet bezárva.

Hozzászólások

comments

Leave a Reply