Tisza, vajon meddig?

Nem mondhatnánk, hogy uborkaszezon van kis hazánk politikai életében. Beindult a Tisza ún. kormányzása, még ennyi ordenáréság amit Magyar Péter megenged magának talán soha nem volt a parlamentben. Új jelenség, hogy a képviselők önállóan kevés kivételtől eltekintve nem nyilatkoznak, nyilatkozhatnak, és kritika nélkül szemlélik főnökük ámokfutását. Jelen cikk csak a gazdasági helyzettel foglalkozik amivel a Tisza sajnos nem és nem is fog jó ideig. Áprilris 12 óta eltelt lassan 4 hónap, mi történt ez alatt? Kirúgtak mindenkit, mérlegelés nem volt, fűnyíróelvszerűen mentek a dolgok. Az új miniszterek, államtitkárok szinte versenyt futottak ki bocsájt el több embert. Ez azzal járt, hogy ez az ámokfutás olyan szakemberek sokaságát is érintette akik sohasem politizáltak végezték a dolgukat a különböző minisztériumokban, országos hatáskörű intézményeknél és Ők voltak azok akik évtizedekre visszamenőleg ismerték az adott terület specialitásait, és folyamatában látták a dolgokat. Hirtelen kiüresedtek a minisztériumok, az írányító szervek és ez rögtön éreztette hatását az egész gazdaságban, tanácstalanok az önkormányzatok nagyon sok tervezett, vagy megkezdedett beruházás sorsa bizonytalanná vált. A minisztériumok új vezetése lassan szinte ötletszerűen állt fel, sőt vannak olyan területek ahol még ma sem végleges. Senki nem beszél a fentebb említett szakember gárdáról akiket nem sikerült pótolni, az új intézmények tevékenységi köre is meglehetősen homályosak. Mindig mondom kis ország, itt nincs két garnítúra politikai csapat és ráadásul ez nem jégkorong. Mi következik ebből? Lassulnak ill. egyáltalán nincsenek döntések pl az aszály károsultjainak fogalmuk sincs milyen támogatást fognak kapni, kapnak-e egyáltalán? A mezőgazdasági élet nem áll meg, már elő kellene készíteni egy csomó munkát, de senki nem tudja milyen keretrendszer mellett. Ennek kapcsán nem dumálni kellene a víz megtartásáról hanem a korábbi és új tervek alapján- ha vannak- már most felkészülni a várható őszi árvizekre. A csatornákat, természetes víztározóinkat kitakarítani, hogy nagy tömegű vizet tudjunk megtartani. Kormányozni kell!! Döntéseket hozni mégpedig azonnal!! Ez az időszak azt hiszem a leghülyébb ballibbantakat is meggyőzte hogy Paks kell, mint egy falat kenyér. Gondoljatok vissza micsoda nemtelen támadásokat intéztek a korábbi politikusok Paks ellen. Amikor a D 209-es az Mszp-Szdsz támogatásával a franciákat akarta behozni politikai érdekből, és majdnem katasztrófa lett belőle. Az Energiaklub örökös piszkálódásaira, és az Orbán kormány örökös támadására hogy nő az orosz befolyás. Ha mindezet leszámítjuk ma Paksnak közel sem lenne ennyi problémája, és a hozzá kapcsolódó beruházások is sokkal előbbre járnának. Halvány elképzelés sincs az energiapolitikáról! A fő benzinkutas csak ismétli a mantrát, hogy lesz energia, most mondom Neki így nem. A magyar tározókról semmi infó a közvéleménynek, de magyar állampolgárok sem tudják hogy egész Európában problémák vannak az energia tározók töltöttségével. Uniós tagországok fognak egymásnak esni, hogy ki honnan- hogy mennyiér az már érdektelen-tud kőolajat, gázt biztosítani a közelgő télre. Nálunk nem tudni, hogy a szépen pislogó Orbán Anita- kissé Bajnaira hajaz- vagy Kapitány István felel-e a téli energia biztosításáért. Nem is fontos, ami fontos és tény, hogy tározóink alacsony szinten állnak és már augusztus van. Most csak néhány példát ragadtam ki, az elkövetkezendő időszakban folyamatosan fogok írni fontos kérdésekről. Szóval vissza a címhez! Nagy nehezen felállnak a minisztériumok, a modern ÁVH mint a liberális demokrácia csúcsa, de nicsenek eredmények. Nem is lesznek mert most minden minisztérium átvílágít, ez is versenyszerűen megy. Mint írtam a nagy takarításban kiöntöttük a gyereket is. Szóval rendkivüli nyugodtságáról híres törpe diktátorunk elkezd megint üvöltőzni-vagy abba se hagyja-eredményt követel ami nincs és megint kezdődik a takarítás, jönnek a leváltások. Mennyi van még a dicsőséges 133 napból?