Óriási viták vannak a kormány által kezdeményezett rákosrendezői pályaudvar eladása körül, bár ami mögötte van nem újkeletű probléma, ez régen is így volt. Elöljáróban az alapvető gond, hogy a főváros vezetését évtizedek óta nem érdekelte ez a probléma, vagy ha igen, nem volt rá pénze. Aztán felmerült a szolidaritási adó kérdése, és a szokásos Budapest-Vidék ellentét, amit általában a balliberálisok szítanak. Ez utóbbihoz annyit, hogy érdemes lenne megnézni, hogy a főváros mennyivel több támogatást kapott az elmúlt évtizedekben. Az más kérdés, hogy a saját forrásait mennyire hatékonyan használta fel, hányszor koldult a mindekori kormányoknál különféle plusz támogatásokért, mert a saját hatáskörben elkezdett beruházásokat sem tudta befejezni. Van ennek a a dolognak egy másik oldala is: évtizedek óta, még a rendszerváltást megelőzően kialakult egy belvárosi megmondó réteg, akik nagyon sok területet felügyeltek kapcsolataik révén. Évtizedeken keresztül uralták a különböző kulturális területeket a színházaktól, a filmgyártáson, könyvkiadáson keresztül szinte mindent. Mit tudhatunk erről a masszív tömegről? Általában büfészakos, bölcsész, filozófus végzettségüek erős munkásmozgalmi, marxista háttérrel, vagy a frankfurti iskola lelkes követői. Ők uralták a különböző tudományos háttérintézményeket a rádió és a Tv mellett. Ez a belvárosi háttér ma is létezik , sőt már utódaikkal kiegészülve bőszen támadnak mindent amit nem Ők találtak ki. A cikk ugyan nem erről szól de e nélkül nem érthetjük meg a mozgató rugókat. A Mini Dubajról még semmit sem tudunk, csak annyit, hogy rossz, idegen a várostól, és ebben a formában min. hazaárulás. Forrás: Karácsony- Vitézy nagyon városépítők.
Déja vous érzésem van. Én még emlékszem amikor először felvetődött a Hilton szálloda építése a fővárosban. Érdemes visszanézni hányan és milyen vehemenciával támadták éveken keresztül a beruházást, amely végül is a Vár meghatározó épülete lett, belesimulva a műemléki környezetebe. Hasonló volt a helyzet a Duna parti szállodasor építése során, pozitív vélemény alig hangzott el, viszont mentek az elméleti viták a műemlékvédelem mindenhatóságáról. A Nemzeti Színház kapcsán ugyanezt végigéltük. Szerény véleményem szerint ha erre a belvárosi megmondókra hallgatunk az Erzsébet híd sem épül újjá. De nézzük tovább a közelmúlt felújításait ill. beruházásait. Hasonló támadás érte a Kossuth tér felújítását, a királyi palota és környezetének rendezését is. Csak olvassátok vissza milyen „kritikák” illették a Várkert és a ligeti beruházásokat. Érdemes visszaidézni a „politikus”Karácsony szerepét a Liget Projekt kapcsán, és felhergelt csőcselék hisztériáját, amivel akadályozni akarták a kivitelezési munkálatokat. A Liget a mai formájában kivívta az európai építésztársadalom elismerését, amit különféle magas díjakkal ismertek el. Gondoljunk vissza a sport beruházásokra, a Puskás Arénára, a Duna Arénára, vagy az atlétikai stadion megépítésére. Ma Európa jelentős sportközpontjai, komoly európai-és világveresenyek nagysikerű megrendezésével a hátuk mögött. Azt se hagyjuk figyelmenkivül, hogy e beruházások környezete is meújult és megszépült. A főváros ezzel a vezetéssel képes lett volna mindezt megvalósítani? A válasz egyértelműen nem. Még a Tarlós által jóváhagyott tervek alapján a Lánchíd felújítását sem tudták problémák nélkül befejezni. Ezzel szemben ezen beruházások idegenforgalmi és egyéb hasznát a főváros simán lefölözte, és Ők támadják a szolidarítási adót. Ez a pofátlanság teteje, de a Karácsonyék mögött felsorakozott ballibbant csőcseléktől ennyi tellik.