Déja vu….érzésem van.

Olvasgatom a napi pártpolitikai híreket az újabb összeborulásokról, és az újabb nagyon független csapatokról. Korábban itt írtam egy cikket, arról,  lehet, hogy eltűnnek a pártok? Az újabb fejlemények alapján, nem fognak eltűnni, csak kissé háttérbe vonulnak taktikai okok miatt. Mi ennek a lényege? Most összefogni mindenkivel és ha helyi szinteken bármilyen hatalomhoz jutunk akkor jöhet a “szalámi”taktika. A fiataloknak, hogy mi is volt az említett szalámi taktika? Ez a Magyar Kommunista Párt jól bevett gyakorlata volt a második világháború után. A lényege: kössünk szövetséget mindenkivel, és ha hatalomra jutunk kiszorítjuk a szövetségeseket, és mi vezetünk. Nos, ezért van déjá vu érzésem,  nézzük meg hogy működött ez a gyakorlatban?

1945-ben kiirták a szabad választássokat, azzal a feltétellel, hogy az induló pártok koalicíóban fognak kormányozni. A választás végeredménye: FKgP 57.03%, az SZDP 17,41%, a MKP 16,94%, a NPP 6,87%. Mi ebben az érdekes? A kisgazdák tönkreverték az összes pártot, akik összesen 41,22%-ot szereztek. 15,81%-os különbség ami röpke néhány év alatt elolvadt. Miért is? Mert a kommunisták megszerezték a belügyi tárcát és innen- a szovjet “tanácsadók” támogatásával- beindult a többi párt elleni, lejárató kampány, koholt vádak, meghatározó politikusaik kiszorítása, majd az országból való eltávolításuk. 1946-ban létrhozták az ún. Baloldali Blokkot, SZDP, NPP,és most tessék figyelni a Szakszervezeti Tanáccsal közösen az kisgazdák kiszorítására. Ezzel együtt a “kékcédulás” választások nélkül még mindig nem az övék volt a  hatalom. A fiataloknak, itt csak annyit ez volt az egyik legszemetebb választási csalás kis hazánkban. Majd jött a csúcs a két munkáspárt egyesülése, a beépített kriptokommunisták révén. Szintén a fiataloknak a kriptokommunista azt a párt feladatot kapta, hogy épüljön be  a konkurrens pártok vezetőségébe és ott képviselje a kommunisták érdekeit, de leglább is befolyásolja azt. Ennek a korszaknak legkiválóbb képviselője Marosán György volt, és ezt a tevékenységét büszkén taglalja Az úton végig kell menni című önéletrajzi könyvében. Ezt az érdeklődöknek. Szóval visszatérve, az eredeti témához: ennek eredményeképpen 1948-ban egyesült a Magyar Kommunisták Pártja és a Szociáldemokrata Párt, mely e halálos ölelés után ha jólemlékszem 1956 után megszűnt, pontosabban Kádárék felszámolták.

És…. most jön a lényeg, ezt a politikát Népfront politikának hívták, és a mai napig büszkék rá bizonyos körökben. Nagyon röviden mi volt ennek a lényege? Az ország problémáiból kemeltek 3-4 témát, további 4-5-t hozzáhazudtak és ezt súlykolták a tudatlan tömegek agyába. A valós témák felvetésével próbálták magukat hitelessé tenni ,pl. a földosztást ki ne akarta volna ebben az országban..stb. Arról persze már nem beszéltek, hogy 1948-ban ezeket a földeket már visszavették volna a TSZCS-k részére. A Népfrontról még annyit, hogy a fasizmus ellen sok európai országban tényleges összefogást hozott és az ebben részt vevő pártok parlamenti pártok lettek, mint pl Franciaországban, stb. A népfront poltikának ez a kevésbé ismert része, hogy helyi szinteken kell létrehozni szövetségeket, természetesen központi támogatás mellett. Általában ez a népfrontpolitika jellemezte a közép-kelet európai országokat.

Ha még eddig nem lett volna világos, hát ezért van déjá vu érzésem. Most mi a helyzet? Az ellenzéki pártok teljesen reménytelen helyzetben, önállóan képtelenek bármit felmutatni, szellemi erőik, programjuk nincs. A választási eredmények ugyanazt tükrözik, mint az idézett 1945-ös választások esetében.  Világosan látszik  a törekvés a korábbi népfrontpolitikára illetve annak tartalmára. Nem véletlenül Gyurcsányék kezdték a nagy összefogósdit, majd némi sértődések, pávatáncok és végül meglesz az összefogás. Ez a népfrontpolitika mindig is az kommunisták taktikai fegyverei közé tartozott. Igazam alátámasztásra álljon itt a kommunisták szócsővének számító Galamus csoport oszlopos tagjának írása 2012-ből:

“Úgy tűnik, 2012 elejére újra előállt az a kényszerhelyzet, hogy az ellenfél pártoknak és civil politikai erőknek nincs más választásuk, mint hogy önmagukat részben feladva, a parlamentáris demokráciában természetes és folyamatos versengést kiküszöbölve népfrontpolitizálásba fogjanak a FIDESZ-el szemben. Ahol megint nem az dönt majd, hogy a ki milyen jövőt képes kínálni az országnak, hanem az, hogy a Fidesz múlttal szemben milyen katyvaszt tudnak önmagukból létrehozni.” Jegyezte M. Zsófia.

Igen, a Szemlőhegyi konyhában és még néhány helyen forr a marxista tanok csokoládéba foglalása, és ne feledjük azért Gyurcsány is tudott választások nélkül miniszterelnök lenni.

Szóval akkor mi van a déjá vu érzésemmel: most is kiemeltek általuk népszerűnek tartott témákat….melyek ezek?? Mindeki tudja. az egészségügy, a korrupció, a mélyszegénység, az oktatás színvonala……olyan témák amelyet már több éves kitartó sajtómunkávak ők súlykolnak a választókba. És…. megvannak a hagyományos szövetségesek. Kik ezek? Elsősorban  azok akik egyik pártban sem tudtak pozicióhoz jutni, a politikai sértettek, és saját még meglévő leamortizálódott tagságuk, szimpatizánsuk, a súlytalan szakszervezetek, és egy olyan csoportosulás ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ők az új generáció a nagyon civilek akik sok esetben külföldi hálózati kapcsolatokkal rendelkeznek. Nos, ők a probléma….. az NGO-k hazai képviselői, akik komoly pénzügyi forrásokkal rendelkeznek a Soros alapítványok révén. A NAV-nak és a számvevőknek most kellene megvizsgálni honnan jönnek ezek a pénzek? A szavazók egyrészét lehet kábítani, legjobb példa erre Dobrev Klára aki simán behazudta a nem létező európai minimál bért, és nyugdíjat. Szóval ne áltassuk magunkat azzal, hogy ez egy sima önkormányzati választás, nem, ez a baloldal? utolsó támadása megmaradásuk érdekében. Ha ezt a sok okoskodó, most ezeket a “független” egyesületeket, polgármesterjelölteket, támogatják, keserűen fognak eszmélni rövidesen. Ahol hatalmat szereznek ott rögtön megkezdődik a kiszorítósdi, és most borítékolom, hogy a választások függvényében egy éven belül az MSZP és a DK egyesülni fog és a most nagyon függetlenek mennek a lecsóba, hogy kissé népies legyek. Szóval ez a tét Uraim, és innen mindekinek lelke rajta kire szavaz, én szóltam. A kommunista, vagy nevezzük bárhogy a hatalom érdekében képes átalakulni, hiszen ezt csinálták évtizedek óta. Ezzel együtt a legjobbakat nekünk.

 

Hozzászólások

comments

Hozzászólás