Egy idézettel kezdem, amely Kenneth Boulding kvéker közgazdásztól származik:
” Aki egy véges rendszerben- a Földön-végtelen növekedést képzel el, az vagy őrült, vagy közgazdász.” Sokan kedélyesen mosolyognak ezen, pedig nagyon mély értelme van. Nevezetesen, hogy a növekedéshez szükséges erőforrások csökkenő mértékben, vagy nem egyenletesen elosztva lelhetők fel, és állnak rendelkezésre így azok megszerzése sok esetben agresszív megoldásokat követel. Ez mindig is így volt a történelem folyamán legfeljebb a módszerek finomodtak. Csak gondoljuk végig, hogy rabszolga közvetlen tulajdonlása milyen szépen átalakult „demokratikus” köntösbe, amikor nemzetállamokat fosztanak ki folyamatosan. Az egész gyarmatosítás, majd katonai-kereskedelmi tömbösítés erről szólt. És…kérdezem mi van napjainkban, változott valami? SEMMI. Ma nyíltan beszélünk a régi és új világrendről, amely végig az USA vezetése által valósult meg. Milyen legyen az új világrend, teszi fel Henry Kissinger után nagyon sok ember a kérdést? De… mit jelent az új világrend? A régit ismerjük az egyértelműen az USA hegemóniáját deklarálta MINDEN ÁRON, IDEÉRTVE A HÁBORÚKAT IS. Vagy napjaink szövetségi rendszere változik, és a fő kérdés, ki lesz kivel, és kit tudunk kiszorítani a pályáról? Marad-e változatlanul a katonai hatalom elsődlegessége, és ha nem, milyen gazdasági modellek válthatják fel azt? Egyáltalán milyen együttműködés alakulhat ki, amikor a Római Klub által szorgalmazott nemzetközi együttműködést éppen most verik szét. Végül a fő kérés: háború nélkül lehet-e gazdasági növekedés? Az USA esetében már látjuk, hogy nem. Aztán milyen lesz ez a háború? A gazdasági háború elvezethet a tényleges fegyveres háborúhoz? Nos, én arra megállapításra jutottam, hogy ez a háború már nagyon régen folyik, és az USA alapvető célja, hogy lehetséges ellenfeleit először gazdaságilag megroppantsa, és végül az övé legyen az utolsó szó. Ezekről a kísérletekről írtam itt a www. zotmundhirek.hu-n Az Unió tévedése: az inflációról, a szankciókról és az USA szerepvállalásáról egy háromrészes cikket. Itt csak annyit, hogy 1995 óta folytak a Multilaterális Befektetési Megállapodás tárgyalásai. A titokban 1995-1997 között az OECD 29 tagállama által végig tárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmény legkárosabb célja a példátlan vállalati hatlomnövelési kísérlet volt. A megállapodás értelmében a magánvállalatok egyenlő státusba kerültek volna a nemzet államokkal. A 1998-ban megbukott koncepciót 2013-ban újra elővették és ekkor szintén két év alatt kívánták letárgyalni a legnagyobb titoktartás mellett. Ezt mi TTIP néven ismertük. Ennek elfogadása Európa halálát jelentette volna. Mi volt az alapvető cél? Megakadályozni az Unió és Oroszország gazdasági együttműködését, amely óriási fejlődést hozott volna mindenkinek. Végleg eltörölni a nagy európai gondolkodó Charles de Gaulle álmát: ” Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig tart.” Mi kellett ehhez? Nem sok, csak Európát kellett megrázni egy kicsit, hiszen De Gaulle helyett már a Juncker, Schulz, Merkel, von Leyen, Timmermans, és Verhofstadt stb. nevű képzetlen, vízió nélküli csapat uralkodott. Akik végig hazudták az orosz-ukrajnai ” béketárgyalásokat”, most már bevallották, és kitört a háború. Megszűnt az olcsó olaj, gáz és sok minden más szállítása a szankciók miatt. Jött helyette 4-6 szoros áron amerikai palaolaj- és palagáz, az óceánok megteltek tankerekkel, már senkit sem érdekelt a környezetvédelem. Az USA azt csinál amit akar, a mai napig nincs gazdája az Északi Áramlat felrobbantásának, sőt most olvastam, hogy németek felháborodtak mert a Bundestagot senki sem tájékoztatja a vizsgálatokról, egyáltalán azt sem tudni ki és mit vizsgál az ügyben. Aztán hab a tortán az USA-ban elfogadott Inflation Reduktion Act, vagy más néven inflációellenes törvénycsomag. Ez a csomag éghajlati-és energiapolitikára 369,0 mrd USD-t fordít. Azok az európai jármű és akkumulátorgyártók, amelyek áttelepülnek a tengerentúlra négyszeres támogatást kapnak. Ehhez kapcsolódik egy további 7.500 dolláros adókedvezmény azoknak akik az USA-ban készült elektromos autót vásárolnak. Ez az európai autógyártók áttelepülését fogja eredményezni-a Honda, Toyota már a startvonalnál van-és mi történik Európában? SEMMI. Az unió politikusai még mindig ott tartanak, hogy kritizálják az amerikai tervet, és jogászkodnak, hogy az USA megszegte a Kereskedelmi Világszervezet szabályait. Egy biztos ekkora támogatással, adókedvezménnyel Európa nem tud versenyezni. Csak csendben kérdezem: ilyen kőkemény protekcionista- mert ez az- intézkedésre régen volt példa, és ezt csendben a háttérben támogatják a legnagyobb vagyonkezelők és giga vállaltok. A folyamatot jól jelzi, hogy európai vállatok lassan kiesnek a nemzetközi élmezőnyből. Szóval a szövetségesünk ” támogató munkájának” eredményeképpen Európa és Oroszország hosszútávon a partvonalra lett téve. És…. mindez miért? hogy az USA teljes mellszélességgel, Kína ellen tudjon fellépni. Meggyőződésem, hogy ez a cél, és az európai szép álom rémálommá változik. A bevezetőben feltett kérdésekre a válasz ez nem új világrend és ez sajnos egy kemény proxy háború amit az Unió politikusai még mindig nem vesznek észre, vagy nem akarják észre venni.