Változatlanul forr a pedagógus társadalom elenyésző részének a tiltakozása, felvonulása, nem is tudom minek nevezzem? Azért mondom, hogy nem meghatározó része, mert az országban van cca 140.000 pedagógus, és a megmozdulást szervezők saját bevallása szerint 756 fő vesz részt az engedetlenségi mozgalomban. Ez rájuk tartozik, viszont elgondolkodtam az egyik követelésükön, nevezetesen a szabad tankönyvválasztásról. Nem tudom milyen tárgyakat érintene? Mindegy is, mert a lényeg amit ők elfelejtenek, hogy az érettségi követelmények a jelenlegi tankönyvekhez igazodnak. Hogy fog leérettségizni az a diák akinek mondjuk Arany János helyett Harry Potter levelezéseit oktatják?Na, evezzünk más vizekre, a gazdaságra. A balliberálisok gőzerővel támadják a kormány gazdaságpolitikáját és ezt teszik felelőssé az áremelésekért, sőt mindenért. Fő képviselőjük Varjú- amely mint énekes madár főleg a károgásáról ismert-és Dávid nagyon megmondók. Az utóbbi mester, már olyan szabadversenyt vizionál, amely sohasem volt a világtörténelemben. Nos, nézzük az urakhoz képest hogyan látják mások a problémákat. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter- szerintem az egyik legjobb a fiatal közgazdászok között- 2022.10.07-én: …a világ 100 legnagyobb cége között ma már csak 6-7 európai cég van, a korábbi 20-25 helyett…Európa mint pénzügyi szektor is kiszorul, az idén a tíz legnagyobb globális központ között már nem szerepel európai nagyváros. A lemaradás fő oka az európai áramár ami az amerikaihoz képest 6-7-szer magasabb, és a gáz ára amely tízszeres. Az infláció jellege is más az USA-ban ott a túlfűtöttségből fakad, míg az európai az energiaválságból.
Németország: a Német Vegyipari Szövetség vezetői szerint Németország ipari múzeummá fog válni, hiszen egyre több vállalkozás kénytelen erősen visszafogni vagy leállítani a termelését. A világ második legnagyobb acélgyártója az ArcelorMittal Brémában bezárja az egyik nagyolvasztó kemencéjét. Az energiaigényes iparágak 32,0 %-a tervezi vagy megkezdte már a termelés csökkentését, beleértve egész gyártósorok leállítását. Más felmérések alapján nagyon sok cég vizsgálja a külföldre településből elérhető előnyöket. Aztán egy érdekes felmérés, gondolom a hétfői Orbán- Scholz tárgyalások felvezetőjeként: a Magyarországon működő német cégek 88,0%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ma kellen dönteni az idetelepülésről, ugyanígy döntenének.
Aztán a könyvespolcról előkerült Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény című könyve nagyon tudom ajánlani mindenkinek. A bevetőben megindokolja miért írta meg a könyvét, ebből egy kis ízelítő: „Az ENSZ ma már több mint egy tucat globális kihívást tart számon….. Jogos kritikára ad alapot- kihívásként is értelmezhető-az is, hogy természettudományos és a humán műveltség az utóbbi évtizedekben túlzottan elkülönült, és az utóbbi- tárgyi ismeretek híján-igyekszik befolyást gyakorolni az energiapolitikára ( is ). Azóta többször láttam olyan műsorokat, ahol filozófusok, írók, szociológusok, és ki tudja még milyen ún. humán végzettségűek nyilatkoztak nagyon komoly energetikai kérdésekről. Kijelentéseiket szinte megdönthetetlen tézisként tálalva. Itt befejezem, ugyanis ezt a cikket tavaly októberben írtam, és ott maradt a vázlataim között. Kérdezem: az elmúlt közel három hónap alatt mi változott? Romlott az ukrajnai helyzet, kiderült hogy a pedagógusok egy része, érdekes főleg a nagyon megmondók közül sokan saját zsebre dolgoznak, és kitört az EU Parlamentjének egyik legnagyobb botránya. Nos, egyelőre ennyi lesz mivel foglalkozni a közel jövőben.