Szóval lassan teljesen világossá válik, hogy a Velünk a Város politikai alakulat teljesen alkalmatlan a város vezetésére. Semmi elképzelés, megy a visszamutogatás, most éppen a Ellipsum garanciális javítása a probléma, és előkerült ismételten a Vár felújítása. Ezzel kapcsolatban Simon Gábor dörgedelmes sajtótájékoztatót tartott, hogy ezek a továbbiakban is veszteséget okoznak a városnak. Simon Gábor félévenként megjelenő nyilatkozataival csak az a baj, hogy a végén mindig a kormányt oktatja ki, hogy nem ad pénzt. Ráadásul ezek a sajtótájékoztatók minimális közgazdasági tartalommal sem bírnak, és meggyőződésem, hogy nem javítják a város tárgyalási pozícióit kormányzati berkekben sem. Miért is? Azon egyszerű oknál fogva, hogy mindenki előtt ismert volt, hiszen a szemünk előtt történt az Ellipsum felépítése. Már a két évvel ezelőtt a Covid alatt nem maszkot kellett volna csomagolni a frakciónak, hanem felkészülni arra, hogy a fürdő átadása után, programok tömkelege, rendezvények sokasága biztosítsa a rentábilis tevékenységet. Ez a mai napig hiányzik, de nemcsak a fürdőnél, hanem a Várról sincs semmi előkészítés-legalább is nem tudok róla- hogy a jövő évi átadása után újból rendezvények sokaságával vonzza ide a turistákat. Majd azzal is odajutunk, mint a fürdőnél is, hogy a működési költségeket a kormánynak kellett biztosítani, mert a város képtelen üzemeltetni. Ahogyan képtelen a barlangfürdőt is, amely köszönhetően az elődöknek mindig nyereségesen üzemelt, és újra nyitása 70,0 millió Ft-on múlott. Egy közel 40,0 milliárdos költségvetésű városban. A hogyan továbbról viszont mély hallgatás van, pedig a város dolgozik cefetül. Megalakult a Városvédelmi Egyeztető Testület, a Turisztikai Kerekasztal, és ehhez csatlakoznak az eddigi hagyományos szervezetek a Miskolci Fürdő Kft és a Holding. Ezek a szervezetek képtelenek kidolgozni a megoldási javaslatokat, és ismerve eddigi gyakorlatukat nem is fogják, viszont veszélyes vizekre eveztek. Tulajdonképpen ez a cikk ezért íródott. A titokzatos iskolai végzettségű alpolgármesterünk kijelentette:…. a Miskolc-tapolcai fürdők üzemeltetése során a városnak és a Holdingnak felelős, jó gazdaként három alapvető célt kell szem előtt tartania, a FENNTARTHATÓSÁGOT, a MAGAS SZÍNVONALON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKAT ÉS és Miskolc TURISZTIKAI ATTRAKCIÓINAK folyamatos fejlesztését. A kiemelés tőlem. Utána kijelentette, hogy lehetetlen e céloknak egyszerre megfelelni, ezért a Holding olyan üzemeltetési modellt készít elő, amelybe a piaci szereplőket is bevonnák. Nos, ezzel a kijelentéssel több problémám is van. Ha valaki nem tud megfelelni egy bizonyos feladat ellátásnak, akkor egyszerűen lemond és átadja a helyét olyanoknak akik esetleg alkalmasabbak erre. De ez nemcsak az alpolgármesterre vonatkozik, hanem a felsorolt intézményekre is. Alpolgármester úr hivatkozik a nehéz, gazdasági helyzetre, ezzel kapcsolatosan csak egy kérdésem van: az egyelőre ismeretlen piaci szereplők bevonásával valószínűleg a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet kiszámíthatóvá válik? Nem arról van szó esetleg, hogy a miskolci fürdőket privatizálni akarják? Csak erre tudok gondolni, mert a város már próbálkozott a strandok bérbeadásával, ami olyan sikeres volt, hogy nagy veszteséggel megkellett szüntetni. Szeretném ha az érintettek megnéznék Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. április 5-i ülésének jegyzőkönyvét. Az első két pont a Diósgyőri Várfürdő és Szauna bérlőjének kellet felmondani a szerződést, mert felszámolási eljárás indult ellene. Ennek kapcsán felülvizsgálták az összes bérleti szerződést, és a végeredmény ismert minden visszakerült a MIVIZ Rt-hez, mert a piaci szereplők sem tudták jobban üzemeltetni, mint az önkormányzati cég. E sorok írója rendszeresen látogatja ezeket a létesítményeket és több más úszást kedvelő társammal együtt elmondhatjuk, hogy borzalmasan lepusztult állapotba kerültek vissza az önkormányzathoz. Ha a jelenlegi vezetés nem tud erről akkor bányássza elő az idézett közgyűlési jegyzőkönyvet, mert annak 8. pontjában arról rendelkezett néhai Kobold Tamás polgármester úr, hogy készítsenek beszámolót a bérbeadott strandok üzemeltetési helyzetéről, valamint a privatizált Erzsébet fürdő aktuális állapotáról. A beszámoló értékelje a bérbeadás és a privatizáció óta eltelt időszak tapasztalatait. Erről 2001. év októberében kellett számot adni, nem tudom, hogy mi lett a jelentés sorsa. Tehát hagyjuk a régi SZDSZ-es szöveget a piac mindenhatóságáról, tudjuk, hogy nem igaz. A vállalkozó a befektetett pénzét akarja minél hamarább visszakapni és nyereséget kivenni a cégből. Így maradnak el a szükséges fejlesztések, és így lesz előbb-utóbb csődhalmaz a vállalkozás, majd jön megint az önkormányzat, helyreállítja a működés feltételeit. Egyébként is normális helyeken a kimondottan ritka természeti adottságokat- mint pl. a barlangfürdő-messzemenően óvják és a legritkább esetben privatizálják. Akkor mi a megoldás: aktív pályafutásom alatt mondtuk mindig a kereskedelemben, hogy a legolcsóbb beruházás egy jó boltvezető. Na, ezt tessék végig gondolni. Ja, és jut eszembe, sok intézménynél a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel mikor fogják a fizetéseket csökkenteni a sportállásokat megszüntetni, hogy kicsit enyhüljön a nyomás? Röviden: nem a családi ezüstöt adjuk el legelőször.