Az elmúlt napokban nem volt időm írni, annyira megsokasodtak a dolgok. Ezzel együtt jöttek a hírek csőstül az ember alig bírta olvasni. Nemzetközi helyzet fokozódik by A tanú című filmből és tényleg, erről korábban írtam ezen az oldalon. Amíg béke van koncentráljunk belföldre ahol a választási kampány is fokozódik az ellenzék részéről. Bevetnek mindenkit és ez a cikk apropója, hogy ismét előkerült-sőt egyes zuhanyhíradós infók alapján-komoly kormányzati szerepet kapna Magyarország aranyembere Surányi György egykori jegybank elnök. Az ATV-n-igen szoktam nézni, vannak mazochista hajlamaim-többször nyilatkozott a veszélyes magyarországi inflációról, a túlfűtött gazdaságról, és ebben hű társa Csaba László, Róna Péter és sokan mások. Nos, amit ők nyilatkoznak a témában az vagy nettó hazugság, vagy tudatlanság. Szerintem maradjunk az elsőnél. Ahhoz, hogy világosan lássunk tisztázzunk néhány alapfogalmat, elsősorban nem közgazdasági végzettségű olvasóinknak. Na, nézzük: az első bűvös szó az infláció. Az infláció tartós ÁRSZÍNVONAL emelkedést jelent, hektikus szezonhatásokkal, ezért szokták a szezonhatásoktól megtisztított MAGINFLÁCIÓT használni a mérésére, ezt kíséri figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank is. Mivel a gazdaság árszínvonalát méri aggregált szám, hasonlóan a GDP-hez, és néhány más mutatószámhoz. Ez azt jelenti, hogy több tényező, gazdasági folyamat együttes mérőszáma. Csoportosítása a kiváltó okok szerint KERESLETI infláció, ha a kínálathoz képest a megnövekedett kereslet a tartós árszínvonal emelkedésének az oka. A másik a KÍNÁLATI / költséginfláció/ amikor a kínálat viszonylagos csökkenése miatt borul fel az egyensúly. Lényege: hogy változatlan árak mellett csökken a vállalatok termelése / mert nőttek a termelési költségek/. Az így kialakult „áruhiány” miatt a korábbi változatlan kereslet túlkeresletként jelenik meg, és indítja el az árszínvonal emelkedését. LÉNYEG: mindkét inflációtípus EGYENSÚLYTALANSÁGOT fejez ki. A másik mágikus szó a gazdaság TÚLFŰTÖTTSÉGE, és az Aranyember csapatába tartozók komor jövőt vizionálnak, a növekedés fenntarthatósága miatt. Szóval mi az a túlfűtöttség? Két jele van megjelenik az infláció, és folyamatosan emelkedik, a másik a szokásosnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, általában ez olvasható minden gazdasági szakkönyvben. FONTOS VISZONT MEGJEGYEZNI: hogy nincs általánosan érvényes ideális mértéke a gazdasági növekedésnek, az mindig az adott ország társadalmának, gazdaságának az állapotától függ. A túlfűtött gazdaság olyan gazdasági növekedés, amely magas inflációhoz vezet, és Surányi Úréknak ennyi elég, magas az infláció, erősödik az export, tehát túlfűtött a gazdaság. FONTOS látni: ha egy gazdaság exportvezérelten növekszik annak nincsenek negatív makrogazdasági hatásai, ez tény mert a magyar gazdaság évek óta minden exportbevételi csúcsot megdöntött és az inflációval se volt bajunk, sőt a hiánnyal sem. Ha a belső kereslet, felhasználás generálja a növekedést akkor negatív következményei is lehetnek, főleg ha a külgazdasági és fizetési mérleg egyenlege is romlik, e két jelenség általában együtt szokott jelentkezni. Nos, láthatjuk, hogy azonos jelenségek TELJESEN ELLENTÉTES gazdasági eseményeket takarhatnak, hiszen ezek aggregált számok. Ezért az elsődleges feladat a mögöttük meghúzódó gazdasági folyamatok állandó elemzése, értékelése. Surányiék erre már nem térnek ki, nekik ennyi elég, gondolom annakidején az arany eladásánál is ilyen „alapos, szakmai” indokok alapján döntöttek.
Nos nézzük a valóságot: a magyar gazdaság mindig is exportorientált volt, és ma is az, tehát a világgazdaság hatásait nem kerülhetjük ki, és az arra hivatottak folyamatosan vizsgálják az inflációt alakító folyamatokat. Nem könnyű feladat, mert a járvány miatti leállások következtében az Unió tagállamai, iparágai eltérő időpontban indultak újra, közben jelentős nyersanyag, energia- félkésztermék hiány alakult ki. Ezek egyértelműen árnövelő hatások voltak. Mai ismereteink szerint a magyar inflációs ráta növekedését 3/4 részben külső- és úgy néz ki, hogy átmentei-tényezők okozták a maradék a belföldi hatás. Igen, és ez a másik nagy érvük a balliberálisoknak, hogy a kormány számolatlanul öntötte a pénzt a gazdaságba és ez okozott belföldi keresletnövekedést, és vezetett a túlfűtött állapothoz. EZ A LEGNAGYOBB HAZUGSÁGUK, VAGY NEM LÁTJÁK, hogy a kormány A PÉNZBŐSÉGGEL NEM ÚJ, PLUSZ KERESLETET GENERÁLT, HANEM A KIESŐ BEVÉTELEKET PÓTOLTA, ÉS KEDVEZMÉNYES HITELEKKEL TÁMOGATTA A MEGKEZDETT BERUHÁZÁSOKAT, azon ágazatokban, ahol legjobban jelentkezett a kereslet visszaesés. Ez lételeme a gazdaságnak, mert a kieső bevételek miatt a megkezdett beruházásokat talán sohasem tudták volna befejezni, így viszont támogathatják az ez évi gazdasági növekedést. Arról aztán már végképpen nem beszélnek, hogy ezzel munkahelyek tömkelegét sikerült megmenteni. Ez náluk szintén a túlfűtöttség jele, szánalmas.
Néhány szót még ami negatívan hat az államháztartásra, és ez az Unió kiszámíthatatlansága a Helyreállítási Alap felhasználását illetően. TÉNY: az Eu támogatások majdani beérkezésére alapozott „előleg” kifizetések a magyar költségvetési hiányt, és az adósságot növelik. Az Unió azt a pénzt tartja vissza – definiálhatatlan jogállamiságra hivatkozva- amit a mi szavazatunkkal vett fel az EKB-tól. Jelen pillanatban az Eu-nál heverő pénz:
7,2 milliárd Euro vissza nem térítendő támogatás az RRF alapból, és 9,7 milliárd Euro a kedvezményes hitelkeret ránk eső része, amit ha akarunk igénybe veszünk, vagy nem, de ezt azért már hadd mi döntsük el. Ja igen, és van még több mint 1,0 milliárd Euro a NextGeneration alapból. Talán így már értehető, hogy miért vett fel a kormány- biztosítva szabad mozgásterét- biztonsági hitelt a pénzpiacokról. Hát, röviden ennyi.