Az amerikai elnökválasztás előtt óriási vita volt Biden alkalmasságáról, és már látjuk az eredményt: kudarcok mind belpolitikában, mind külpolitikában. Most ez utóbbi a legérdekesebb,, mert számos kérdést vet fel. Változatlanul deklarálom, hogy ezeket mint egyszerű állampolgár fogalmazom meg, aki érdeklődik a nemzetközi kérdések iránt. Nos, lássuk: hihetetlen gyorsasággal – egyes elemzők szerint abszolút szervezetlenül-távoztak az amerikaiak Afganisztánból. Sokan nem értik miért nem lehetett meghosszabbítani a kivonulás időpontját a tervszerűség, és főleg az emberéletek megmentése érdekében? Azt is mondhatnánk, hogy ez az USA ügye, de nem az, mert számos nyitott kérdést hagytak maguk után. Ezek a kérdések érintik azokat is akik szövetségi kötelezettségeiknek eleget téve támogatták őket, így hazánkat is. Sohasem voltam híve az összeesküvés elméleteknek, de elgondolkodtató, hogy a hírek szerint a CIA tárgyalt a tálibokkal, több hírügynökség előre jelezte, hogy robbantások várhatóak, amelyek szinte menetrendszerű pontossággal bekövetkeztek. Nem tudni milyen egyeztetések voltak a szövetségesekkel, milyen tájékoztatást adtak az amerikaiak? Egy biztos, a kivonulást megelőzően gondoskodni kellett volna a várhatóan nagy számú menekült elhelyezéséről. Sajnos az Unió megint az események után kullog és ha visszagondolok a 2015-ös migránshullámra sok jót ezúttal sem várok. Törökország már bejelentette, hogy nehezen tud több migránst elhelyezni, és ez most úgy néz ki nem blöff. Az Unióban ma fontosabb az a hatalmi harc ami a Parlament és a Bizottság között folyik. Közben az amerikaiak hihetetlen mennyiségű fegyvert hagytak hátra, bárki utánanézhet a különböző hírportálokon. Itt csak annyit, hogy páncélozott járművekből több maradt, mint amivel a francia, brit, német és a lengyel hadsereg összesen rendelkezik. Ennyire ostoba nem lehet az amerikai vezetés, nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ennek valami hátsó szándéka van. Ekkora – és ráadásul korszerű- mennyiséget hivatalosan még legális nemzetközi szerződések alapján sem szoktak értékesíteni. Mi történik ha ez a mennyiség, vagy egy része az Iszlám Állam kezébe jut…ekkora támogatást sohasem kaptak, még akkor sem amikor Amerika létrehozta őket a Szovjetunió ellen. Ki fogja ellenőrizni ezt az irdatlan mennyiséget? Az afgán megosztottság nem a hagyományos nyugati bal- jobboldali megosztottság, hanem az etnikai, törzsi- vallási csoportok közötti érdekkülönbségek jellemzik. A politikai pártok többsége korábban katonai szervezetként működött. Ez az irdatlan mennyiség alkalmas a térség kialakult helyzetének a megváltoztatására, vagy annak megkísérlésére. Elsősorban a Pakisztánnal fennálló megoldatlan határvitákra gondolok. Az 1893-ban -persze megint az angolok-által létrehozott Durand vonalat Afganisztán sohasem ismerte el, a pastu nacionalisták hallgatólagos támogatásával. Igaz, hogy Pakisztán atomhatalom, de sohasem lehet tudni, a szélsőségeseket, sohasem az észszerűség jellemezte. Kínát nagyon érdekli az ott hagyott ásványi vagyon, mely értéke különböző becslések alapján 1.000-3.000 mrd USD közé tehető, és összetétele a ritka földfémek miatt nagyon csábító. Vagy a történelem ismételné önmagát, ahogy a szovjeteket becsalogatták annakidején az amerikaiak, most Kínának ajánlják fel a csalit? A szovjetek ellen fegyverszállítmányokkal kellett támogatni a tálibokat, most ott van helyben az irdatlan nagyságú fegyvertömeg. A kérdésekre előbb-utóbb választ kapunk, csak az a nem mindegy, hogy milyeneket. És…az afgán helyzet újólag felveti az eddigi szövetségi rendszerek működésének felülvizsgálatát. Kire gondolok? A NATO, az ENSZ, és nem utolsósorban az Európai Unió reformjai elkerülhetetlenek, és nem politikai, hanem saját jól felfogott érdekünk miatt.
