A magyar közélet háborgó tengerében, szinte cunamit idézett elő a kormány bejelentése, hogy a kínai Fudan egyetem campust épít kis hazánkban. Jött is a nyilatkozatok tömkelege hogy micsoda hülyeség, minek ez, a kínai titkosszolgálat betette a lábát, ráadásul miért üldöztük el a CEU-t, stb. Azt elfelejtik, hogy a Fudan a világ élvonalába tartozik. Az Mszp-s Harangozó tegnap már odáig ment, hogy miért nem tárgyaltunk az első harminccal, mert azok biztos jobbak. Azt elfelejti a „nagytudású” hogy a menő egyetemek nem gyakran hoznak létre leányvállaltokat, őrzik kialakult hegemóniájukat. Szóval ha a hülyeségeken túlléptünk akkor vizsgáljuk meg komolyan a kérdést. Nálunk volt egy ún. rendszerváltás, ami nem úgy sikerült ahogy szerettük volna, és ráadásul véleményem szerint részlegesen valósult meg. Mire gondolok? Arra, hogy felépítményben megmaradtak a korábbi elavult struktúrák, szemléletmódok, amelyek egyre inkább gátolják a fejlődést. Ezzel kapcsolatban írtam ezen az oldalon korábban Miért kell a Magyarságkutató Intézet címmel egy cikket. Aztán van egy másik szempont is. A II. világháború után minek köszönhette Európa a gazdasági felfutását? Annak, hogy az újjáépítés során a legkorszerűbb technikát, technológiát alkalmazta, amelyek új vállalatirányítási formákat hoztak létre, hasonlóan inspirálva a kutatóintézeteket, az egyetemi oktatást a modern körülményeknek megfelelő szakemberek képzésére. Mi történt nálunk? Egyetemeink nagy része szinte belemerevedett az ún. szocilista struktúrába, nehezen történt a váltás. Ezzel együtt sikerült nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos eredményeket elérni, ami az ott dolgozó tudósok érdemeit tovább emeli. Más területeken, pl. közgazdasági, jogi-és egyéb társadalomtudományi területeken új ismeretanyagot kellett megszerezni, és oktatni. Más egyetem alól eltűnt az ipari bázis, pl. a miskolci egyetem is ilyen, amely sokáig kereste önmagát, és próbálja kialakítani saját arculatát. Nem beszélve arról, hogy nem alakultak ki olyan szellemi műhelyek, mint sok nyugati egyetemen ahol Nobel díjasok, és nemzetközileg elismert vezető tudósok oktatnak és vonnak be kutatásaikba egyetemi hallgatókat. Most ne gyertek azzal, hány Nobel díjasa van a Fudan egyetemnek? Visszatérve: a Fudan ebben nagyon kemény és kimondottan teljesítmény alapú versenyben az élvonalba tartozik. Kezdetben ők sem ott voltak ,de a kínai gazdaság fejlődésével kialakítottak egy oktatási know-how-t, széleskörű a kínai high-tech vállalatokkal való együttműködésük. Mindezek mellett hasonlóan jók a kapcsolatai a vezető nyugati egyetemekkel, sok esetben közös kutatási tevékenységet folytatva. Mi az elképzelés és mit jelent ez nekünk? Az egyetem 4-5 karral / gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok / indul, és az egyetem professzorai ” átoktatnak” majd más hazai egyetemekre is. Jelentős hatása lehet a Double Degree kettős diplomát adó programok bevezetésének is. Mindezen túlmenően hozza az összes kapcsolati rendszerét a világ minden részéről. Pozitív hatás a lesz a turizmusra , az itt tanuló külföldi diákok, az őket meglátogató szülők részéről. Nem beszélve, a kínai cégek érdeklődésről. Utolsó kérdésként a balliberálisoknak: a sehol nem jegyzett CEU tudta volna ezt biztosítani? Azt hiszem a válasz egyértelmű NEM. Még egy megjegyzés a végére: ha bármelyik első 50-ben lévő egyetem jön kis hazánkba, ugyanez a véleményem……ezt azoknak akik máris fenik a tollukat, hogy kínai, fidesz bérenc vagyok.
