Néztem az ATV-ben- igen ott, néha kicsit mazochista vagyok-a vele készült beszélgetést. Azt mondta a lelkem, hogy nagyon fontos eredményt értek el az eddig senki által nem ismert jogállami kritériumok érvényesítése tekintetében. Egy kérdésre válaszolva azt találta mondani, ha az Eu pénzt ad, akkor megkövetelheti, hogy mire adja, és mit kér cserébe. Nos, ez a képviselőasszony legnagyobb tévedése, és ez azt bizonyítja fogalma sincs hogyan alakult ki az Eu mai szervezete. Kezdjük akkor előröl: az Eu senkinek sem ad csak úgy pénzt, erre példa a jelenlegi világjárvány, ahol szó sincs ingyen pénzről, csak kedvező központi hitelfelvételről. Következésképpen mi nem kegyelemből kapjuk az ún. kohéziós pénzeket, hanem egy kétoldalú, egyenlő feltételek alapján nyugvó szerződés keretében amikor csatlakoztunk az Unióhoz. A csatlakozás azt is jelentette, hogy Magyarország teljesítette a csatlakozási kritériumban megfogalmazott feltételeket. A kohéziós alapokból származó pénz piacaink megnyitása miatt jár nekünk, és nemcsak nekünk, hanem a többi közép-kelet európai országnak is. Nem tudok róla, hogy az annakidején meghatározott kritériumok változtak volna, vagy az akkori szerződést időközben módosították. És…nem azért mert tájékozatlan vagyok, hanem azért mert nem történt ilyen aktus. Ezt annyira komolyan vették akkor, hogy a nem Unió tag európai szabadkereskedelmi övezetéhez tartozó államok is önkéntesen hozzájárultak a piacnyitásból adódó veszteségek kompenzálására…..ez az ominózus Norvég Alap. Ezeket a pénzeket a kormányok osztják el mindenhol, mert ők tudják, hogy a nyitás hol okozta a legnagyobb problémákat, és a mindenkori kormányok felelnek az ország egyenletes gazdasági fejlődéséért, illetve a kialakult aránytalanságok csökkentéséért. A Norvég Alappal is az volt a gond, hogy a felajánlott pénzt politikai célokra akarták fordítani, valamilyen „civil” gittegyleten keresztül. Ők sem értették meg, ha Magyarországnak ajánlották fel a pénzt, akkor a mindenkori magyar kormány felelős annak felhasználásáért, nem szólhatnak bele, legfeljebb ha nem tetszik megszüntetik a támogatást. Ez a vita a mai napig tart. A nagyon felkészült képviselőasszony még azt is mondta, hogy az önkormányzatoknak kell megkapni az uniós pénzeket, ARÁNYOSAN. Ebből következik, hogy arányosan a főváros lenne a legjobb helyzetben, elfelejtve, hogy a piacnyitás több vidéki településen az egyetlen munkaadó vállalat felszámolásával komoly megélhetési problémákat okozott. Lásd a cukoripar. Van aztán ennek egy adminisztratív problémája is ki, és hogy osztaná szét ezt a pénzt az Unió 27 tagállamának, Isten tudja hány önkormányzata között? Aztán van még egy döntő szempont: Magyarország az utolsó ciklusa a támogatások terén, utána netto befizetők leszünk. akkor ez hogyan fog kinézni? Mi nem kapunk pénzt, mert a nem ismert jogállamiságot megsértettük, de fizessük be a ránk eső penzumot, mint nem jogállam? Végül egy utolsó megjegyzés: a kormány nem fogja ész nélkül, garanciák mellőzésével odaadni a pénzt az önkormányzatoknak. Miért is? Mert két ütemben már konszolidálta egyszer az önkormányzatokat 1.370 mrd ft értékben. Ha a képviselőasszonyt ennyire foglalkoztatja ez a téma, ajánlom olvassa el Thomas Piketty: Tőke című könyvét ahol a szerző részletesen kimutatja, hogy a feltörekvő országoknak nyújtott eus pénz hány %-a kerül vissza a fejlett befizető államokhoz. Tanulságos könyv, talán azzal kellene foglalkoznia, mint a délibábos jogállamisággal.