asd

Rendszerváltás….és alapkő letétel.

Amit nem értenek a balliberálisok és szavazóik. A múlt héten alapkő letétel volt a diósgyőri kohászati hagyományok megőrzése végett, ahol azért óhatatlanul szóba került a Kádár rendszer alatti nagy iparvállalat emléke, és nosztalgia könnyeket csalt az emlékezők szemébe, főleg a közösségi portálokon. A kettő valahogy nem különült el a résztvevők nyilatkozatában sem. Visszatérő motívum volt a 21.000 embert foglakoztató gyáróriás megszépült emléke, pedig itt van az eb sírhantja. Nézzük miről szólt az LKM története dióhéjban összefoglalva:

A háborús károk miatt igen nagy volt a kohászati termékek iránti kereslet, szinte mindent ellehetett adni. Olcsó volt a nyersanyag, a koksz és vasérc ami teljes egészében a Szovjetunióból érkezett. A reális árat máshol kompenzálták, és ezt az relatív olcsóságot alapul véve 1950-ben beindították a Sztálinvárosi beruházást amit a később születettek Dunai Vasmű néven ismernek. A dunaújvárosi fejlesztés miatt a diósgyőri üzem háttérebe került és fontos fejlesztések nem valósultak meg. A hazai  nyersanyag-és energiaárak alacsonyak voltak a világpiaci árakhoz képest, bár a berendezések kezdtek elavulni, a magas világpiaci árak miatt kedvező export révén komoly nyereséget realizált a gyár. Ne feledjük el hogy a KGST bukaresti ülésén hozott határozat az ún. csúszóárakról tovább konzerválta az elavult technológiát. A világban végbemenő technológiai fejlesztésekre későn reagált a gyár, főleg azért is mert a DÖNTÉSEK SOHASEM A GYÁR VEZETŐITŐL függtek. A késve megvalósuló fejlesztések miatt a gyár piaci részesedése folyamatosan csökkent. A rendszerváltás utáni világpiaci hatások- melyeket védővámok nélkül, egyszerre zúdítottak a gyárra-a lassú negatív spirált felgyorsították, amely egyenesen vezetett a tevékenység 2009. 02 23-ai leálláshoz. Miért írtam le ezt röviden? Mert az LKM, több más hasonlóan sok embert foglalkoztató gyáróriáshoz képest a MSZMP tömegbázisát jelentette. Minden, ezeket a gyárakat érintő gazdasági döntés ELSŐSORBAN POLITIKAI DÖNTÉS volt. Magyarán komoly szakmai felkészültséggel lehetne kiszámolni, hogy a különböző pénzügyi hidakat, támogatásokat lefaragva egyáltalán nyereséges volt-e valaha a gyár? És még jó néhány Magyarországon. Na, most sokan fenik a késüket ellenem, pedig ez az igazság. Még tovább fokozva, a gyár, az itt élő emberek az ország más részén megtermelt jövedelmek átcsoportosítása révén prosperáltak. Nyilván nem  vitatva, hogy nagyon sok embernek az életét jelentette a gyár, emberi kapcsolatok, barátságok alakultak ki, komoly üzemi sporttevékenységek, kulturális és egyéb kapcsolatok. Tudom, hiszen magam is dolgoztam ott. Akkor mit ünnepelünk az alapkő letétel kapcsán? Ha azt a lelkiismeretes, sokszor erőn felül végzett munkát, amit az ott dolgozó barátok, ismerősök végeztek éveken keresztül, amit ráadásul a technológiai adottsághoz viszonyítva rendkívül magas színvonalon valósítottak meg, akkor jogos az alapkő, az emlékezet. És kell is! Ez egy komoly szakmai kultúra volt. Az évtizedek során ITT DOLGOZÓ EMBEREK megérdemlik ezt, de csak ŐK, és senki más! ŐK, mert az ország korábbi politikai vezetése elsősorban a dolgozókat verte át, de nagyon, és ráadásul magukra is hagyta őket, de erről majd egyszer később.  Egyébként az alapkő letétel diszkrét bája az volt, hogy az MSZMP romjain alakult- tetszik, vagy nem-utódpártok jelentek meg. Igaz, őket most úgy hívják, hogy Velünk a város civil egyesület. Pont azok akiknek közelébe sem volna szabad menniük egy ilyen megemlékezésnek, mert részükről ez nagyon álságos megnyilvánulás. És……NEM IS ŐSZINTE, mert pártközpontjaik nem vettek részt a Parlament ünnepi ülésén. Vajon mi okból? Rájöttek, hogy ők nem rendszerváltók, hanem túlélők voltak? Vagy előjött a nem létező lelkiismeretük?  Vagy és ez a legsúlyosabb, hogy már elhibázottnak tartják a rendszerváltást?  Néhányuk álságos módon arra hivatkozik, hogy nem ért egyet a kormány politikájával, a diktatúra, meg a jogállamiság….és hasonló hülyeségek. Kérem szépen a Parlamentben tartott ünnepség MAGÁRÓL A RENDSZERVÁLTÁSRÓL SZÓLT, nem pedig arról, hogyan éltünk vele az elmúlt harminc évben. Aki ezt nem fogja fel, mit értett meg az elmúlt harminc évből? Semmit, mert ha az elmúlt harminc évet tagadja, akkor saját magukat is tagadják, mert ennek ők is részesei voltak……bár amit ez alatt végeztek azt helyükben én is inkább letagadnám. Vagy előjött náluk a nosztalgia, a régi mesterségesen, sokszor erőszakosan szervezett Május elsejék hangulata…… és bánatukban kimentek a sufniba megolajozni a jó öreg dobtárast? Hát ennyit erről, a többi már szócséplés lenne.

 

 

Hozzászólások

comments

Leave a Reply