A NAT előzményei és ami körülötte van

Tegnapi írásomban már jeleztem, hogy óriási viták lángolnak fel a NAT módosításával kapcsolatban. Néhány hozzászólás arra ösztönöz, hogy néhány más aspektust is megemlítsek. Véleményem szerint alapvető kérdés, mit várunk el a NAT-tól? Muszáj feltenni a kérdést, mert a jelenlegi tiltakozók érvei sokszor a vicc kategóriáját súrolják. Néhány író nem elég olvasmányos, nem nevel az olvasás szeretetére, miért ő, és miért nem a másik? Egyesek már nacionalizmust és antiszemitizmust kiáltanak. Már tegnap is írtam, senki sem foglalkozik a természettudományokkal, a digitális nevelésre való koncepcióval. Csak a magyar irodalom és történelem a sláger tüntető pedagógusainknál.

Kérem szépen itt az alapvető probléma, hogy 30 évvel a rendszerváltás után eljutottunk oda, hogy helyretegyük azokat a hazugságokat amit nekünk oktattak annak idején. Teljesen elfogadható az az érv, hogy a huszadik századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként értelmezi. Ha igaz ez a megállapítás, akkor világos, hogy miért szükséges, hogy  a NAT-ba bekerüljenek erdélyi, vagy felvidéki írók, költők akik 1948 után kimaradtak a magyar irodalomtörténetből. 1948 után minden ideológiai alapon történt a magyar irodalomban és történelemben. Tessenek visszagondolni Lukács György által vezetett irodalmi “selejtezésre” amikor könyveket égettek kis hazánkban. Ők vizsgálták felül mi az ami megfelel a kommunista ideológiának, és mi nem. Az érdeklődők megtalálhatják három kötetes “remekművüket” az interneten. Nos, ez a Lukács György- akit egyesek nagy európai gondolkodónak tartanak, mások terrorista tömeggyilkosnak, és kultúrdiktátornak-volt az ELTE tanszék vezetője, ha jól emlékszem 1967-ig. E mellet kinyírta a magyar keresztény gondolkodó filozófusokat, Nemes Nagy Ágnesékat, és hadd ne soroljam tovább. Miért, érdekes ez? Mert a hatvanas évekig és azon túl is az általa oktatott emberek szabták meg a magyar irodalom és történelem sorsát. Hogy mennyire beégett ez a magyar “értelmiség” egy részébe, gondoljunk vissza a Magyar-Horn párosra. Amikor komolyan felvetődött, hogy nem kell történelem oktatás, soroljuk be az ún. műveltségi tárgyak közé. Ekkor került napvilágra a valóságshow-k világába történő eligazodást is mérő” Zsanett érettségi”. Aztán jöttek az OM-től történő kiszervezések…tetszenek emlékezni… a Horn Gábor vezetésével a Vendel kör, amelyhez tartozott az PC-Akadémia kft, az Ökonet stb. Az Mszp akkori szakértői-mert ők nem voltak benne a buliban- 2-4 mrd ft-ra tették a kiszervezés árát. Ha valakit érdekel nézzen utána a Heti Válasz, A történelem vége című elemzésének. Ezen SZDSZ-hez tartozó “szakpolitikusok” ugyanúgy a mai bírálók között vannak.

Nézzük meg másik oldalról a látszat problémát, a pedagógus oldaláról akik tüntetnek,mert az önállóságuk és a többi. McKinsey jelentés 2007:  egy iskola minősége alapvetően a pedagógusokon múlik.  Náluk minden rendben van? Bevezették ugye a pedagógus minősítést, az eredmények alapján az országban csak jó pedagógusok vannak. Mi következik ebből? Ugyanott vagyunk ahol a minősítés bevezetése előtt, ma sem tudjuk ki a jó illetve a rossz pedagógus. Egy eklatáns példa ehhez: megkérdezték a pedagógusokat, mennyire mozognak otthon a IKT eszközök használatában? A TALIS felmérés szerint jóval az átlag fölöttinek gondolták kompetenciájukat, majdnem kétszer olyan tájékozottnak, mint az OECD átlag. Ehhez képest a PISA teszteken a digitális szövegértés terén az egyik legnagyobb az elmaradásunk a felmért országok között. Erre mondja nagy barátom: Tónikám, vagy az asztal nem egyenes, vagy  a leves görbe. A másik dolog, hogy nem ismerik őket, és most plusz feladat elolvasni a számukra eddig “ismeretlen” írókat.

Visszatérve a bevezetőben említettekhez. Oktassuk a diákoknak ami ténylegesen hozzátartozik a magyar irodalomhoz, kapják meg a “vállfát” később úgyis Ők döntik el, hogy kit fognak mélyebben megismerni. Még egy adaléka nácizáshoz…melyik nagy természettudóst, feltalálót nem oktatják mert szimpatizált a náci elvekkel? A természettudományokban szinte ismeretlen az ilyen megközelítés. Tudomásul kell venni, hogy nem minden kritériumnak megfelelő szobrokból áll a magyar írók, költök, művészek hál’ Istennek nagyon széles sora, hanem-és ez is az emberiség egyik tulajdonsága-gyarlóságukat is elfogadjuk, vagy nem. Ez már ízlés és nem irodalmi, történelmi kérdés. A diktatúra akármilyen köntösben jelentkezik ugyanúgy diktatúra marad.

Hozzászólások

comments

Hozzászólás