Korrupcióról és méréséről az igazság.

A közösségi portálokon eléggé eldurvult a különböző pártokhoz kötődő emberek véleményalkotása, ami sokszor már nem is nevezhető véleménynek, csak vagdalkozásnak. Régen meggyőződésem, hogy sok esetben ezek a szélsőséges vélemények ismerethiányra, vagy torz ismeretekre vezethetők vissza. Ezért úgy döntöttem, hogy a legjobban közszájon forgó fogalmakhoz, irányzatokhoz kissé bővebb elemzést fűzök, ami alapja lehet az ismeretbővítésnek, vagy az esetleges érdeklődők jobban beleássák magukat az adott témába. Mi lehet ennek a vége…. az egyik a legrosszabb nem olvassák el, és marad minden a régiben, a másik kialakulhat egy értelmesebb, kulturált vitaszínvonal. És, végül a harmadik várakozásom, kevéssé fognak felülni a fake news híreknek. Nos, ezek után lássuk a medvét.

Tehát a korrupció…..ma általános vélemény, hogy ez mérgezi a gazdaságunkat és ennek a legnagyobb élharcosa a Trancparency International / TI/ nemzetközi összehasonlításokat tesz, amelyben Magyarország, ha jól  emlékszem az 56. helyen áll. Ennek a mutatónk az a jellemzője, hogy balliberális kormányok esetében javul, egyébként romlik. Ha tisztán akarunk látni a kérdésben nyilván akkor járunk el helyesen, ha az ő módszertani eljárásukat vizsgáljuk meg. Néhány éve már kerestem a világhálón, hogy mi alapján, és hogyan mérik a korrupciót, de sejtelmes magyarázkodáson túl nem sikerült többet megtudnom a nemzetközi szervezetről. Most viszont igen, megtaláltam Ligeti Miklós a TI jogi igazgatójának tanulmányát ami egy nagyon hasznos olvasmány. Ha önök azt hiszik, hogy tudják mi a korrupció óriásit tévednek. Ugyanis a korrupciónak nincs egyértelmű megfogalmazása, senki sem definiálta, mindenki a következményeire, hatására fókuszál. Ligeti Miklós felsorolja tanulmányában mindazon a nemzetközi szervezeteket- európai és azon túli / ENSZ /  amelyek a korrupció következményeiről beszél, de nem magáról a korrupció definicíójáról. A pontosságért idézem:

“A korrupció ellen világszerte küzdő civil mozgalom- csak tudnám, hogy mitől civil és ki, vagy kik finanszírozzák a szerk. megjegyzése- a Transparency International a hatalommal, illetve a hatáskörrel egyéni előnyök szerzése érdekében történő visszaélést tekinti korrupciónak. A korrupció fogalmának e meghatározása TI Magyarország Alapítvány munkája során irányadó és a továbbiakban a jelen tanulmány is a korrupció e meghatározását veszi alapul. Na, most tessenek figyelni! ” El kell azonban ismernünk, hogy ez a korrupcó definicíó sem alkalmas a korrupció társadalmi jelenségének teljes körű leírására, legfeljebb olyan munka definicíónak tekinthető, amely lehetővé teszi a hatalommal visszaélést megvalósító magatartások széles körének korrupcióként történő kezelését. Ennek megfelelően korrupciónak tekintjük egyrészt a szorosan vett büntetőjogi korrupción azaz a korrupciós bűncselekményi tényállásokon kívül elhelyezkedő  korrupt magatartásokat is.”  Tetszenek érteni? Valakik, valahol eldöntik, hogy az adott magatartás korrupt-e vagy sem? De folytatom az idézetet: ” Másrészt a jogilag nem leírható, vagy kifejezetten jogszerűen minősülő magatartásokat is korrupciónak értékeljük, amennyiben azok valamely illetéktelen azaz e magatartás hiányában nem birtokolható előny megszerzésre, vagy megőrzésére irányulnak, illetve ilyen eredményre vezetnek.” Most már világos Önök előtt, hogy mi  a korrupció? Ne szégyelljék én is kétszer olvastam el, míg megértettem, hogy az amit valahol, valakik annak minősítenek. Tehát a korrupció nem definiálható, de jogon belül és azon kívül létezik.

Na, de most jön a “magyar csoda”….amiről nem tudjuk, már mint a korrupció, hogy mi, milyen terjedelmű széltében és mélységben a magyar társadalomban az MÉRHETŐ! A minimális mértéke, nyilván a korrupciós bűncselekmények terjedelme ami megismerhető a bűnügyi statisztikából. Ez eddig tiszta, illetve szerintem csak ez. A szerező miután  a korrupciót elég szélesen értelmezi, mondhatnám önkényesen, bevon jogszabályokat is a körbe, amiről azt felejti el megjegyezni ezek általában mindenkire vonatkoznak. Tehát ha valaki az általa bevont jogszabályokat-egyébként erről is mély hallgatás van, melyek ezek- alkalmazza az korrupt  aki nem, de alkalmazhatná az nem. De ezzel nincs vége, tessenek tovább figyelni:

” A korrupció mértékének megállapítása ezért összességében csak statisztikai módszert NÉLKÜLÖZŐ-kiemelés tőlem-megoldásokkal kísérelhető meg. Statisztika hiányában a korrupció érzékelése, társadalmi megítélése alapján következtethetünk a korrupció súlyosságára. Vagyis a bűnügyi statisztikán kívül a korrupciót mérő eszközök és módszerek VALÓJÁBAN- kiemelés tőlem-azt vizsgálják, hogy a társadalom különféle csoportjai mennyire tartják súlyos problémának, és mennyire találják a kormányuk korrupció elleni intézkedéseit hatékonynak, vagy éppen hatástalannak.” A továbbiakban a szerző mint mérőszámot a CPI indexet említi amely ún. kompozit index, vagyis nem önálló adatfelvételen alapul, hanem  a korrupciót vizsgáló más felmérések eredményeit, megállapításait összegzi. Ezekről megint keveset lehet tudni. A CPI egyébként Corruption Perceptions index azaz magyarul a PERCEPCIÓT méri.

Mi a percepció? Az észlelés / percepció /az érzékszervi adatokra épülő kognitív tevékenység. Az észlelés azon pszichológiai folyamatok összessége, amelynek útján felismerjük, szervezzük és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező észleléseket. Az észlelésünket jelentősen befolyásolják előzetes tapasztalataink, ismerteink, pillanatnyi hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra amiben élünk.

Tehát van egyik oldalról a korrupció, amit nem definiált senki, aztán vannak a nem definiált korrupcióra utaló jelek, amelyek léteznek jogszabályok által, és anélkül is- ahogy akarom-és ennek a fogalomnak az érzékelését méri az index. Nagyon fontos,tehát kiemelnem: a Transparency  International nem a TÉNYLEGES KORRUPCIÓT, hanem annak ÉRZÉKELÉSÉT méri. Magyarán mennyire elterjedt az emberek között, egyéb felmérésekben, tanulmányokban, oktatásban ez a fogalom, mert ezekből vonja le megállapításait a TI. Azt ” méri” aminek talán közös nevezője sincs. Ráadásul az index paradox módon működik: ha ugyanis a kormány, a médiák, és egyéb közösségi portálok sokat foglalkoznak a korrupcióval, társadalmi beágyazottsága nő ez által nő az index  is azaz még rosszabb helyre kerülünk az ilyen alapon működő listákon.

Hát röviden ennyit erről, mert ezt az indexet idézi mindenki aki a korrupcióról beszél Magyarországon. Pontosabban fogalmunk sincs, hogy miről beszélünk, mert csak a rendőrségi, bírósági adatok a tényleges tényszámok, a többi amint leírtam sima politikai spekuláció.

Hozzászólások

comments

Hozzászólás