Hááát….igen mindig vannak slágertermékek a napi politikába, gazdaságban. Időnként felvetődik a klímaváltozás, mint az ügyeletes kard a fejünk felett. Ezek után jönnek a „szakértők” akik két csoportra oszthatók: klímapártiak / CO2 ellenesek / és klímaszkeptikusok. Ugyanúgy mint a politikában liberális–illiberális, aztán lehet gyűlölködni. Néha eljátszom a gondolattal, mi lenne ha bevezetnénk a gondolkodó kategóriát????
E rövid bevezető után lássuk a medvét! Ehhez egy idézet: az MTI-tő az Index vette át / 2009.02. 18. / :
” Egy pohár tea, egy bélszín, egy vasúton megtett km: a jövőben bármilyen emberi fogyasztást vagy tevékenységet egy új mértékegységgel a vele járó CO2 kibocsátás grammjával lehet értékelni. Számba véve, hogy az adott tevékenység mennyivel növeli az éghajlat felmelegedését okozó gázok mennyiségét a légkörben.” A hétköznapi élet ilyen a CO2 egyenérték grammra átszámított megközelítés nap, mint nap új módszertani kérdéseket vet fel” Aztán jönnek a problémák a bélszínnél hogyan lehet kiszámolni a szarvasmarhák által felböfögött metángázt illetve annak megfelelő CO2 egyenértéket.
A Times már méri az internetes adatlekérés CO2 vonzatát is , aztán már létezik a személyre szabott CO2stats nevű speciális eszköz. És, jön a szokásos kérdés: miben mérjük…USD-ben….vagy CO2-ban?? Elérkeztünk a lényeghez, az új üzlet a CO2 kvóta, ára van , adható- vehető, és mindenki úgy hazudik ahogy akar, mert saját bevalláson alapul a rendszer. Trump többek között ezért nem írta alá kyotói kvóta egyezményt. Szóval a kérdés ettől sokkal,de sokkal bonyolultabb!!! Na, nézzük:
Azt senki sem vitatja, hogy a légkörben a CO2 és az O2 egyensúlya biológiai ciklussal összhangban változik. Ennek során az oxigént a növény a levegő CO2-jának felhasználásával fotoszintézis útján állítja elő, míg a CO2 nagyrészt a szerves anyag oxidációja révén jön létre. Ez az alap,de a klímára hatnak egyéb- nagyon fontos- tényezők, mint pl. a Föld tektonikus mozgásai, a vulkánkitörések, a földpálya paramétereinek változása, a napsugárzás változása. Ez utóbbiról kimutatták, hogy a Föld hőmérséklete és a Nap tevékenysége között kapcsolat áll fenn, így figyelembe kell venni a napfoltok aktivitásának fokozódását kísérő napkitörések gyakoriságát. A napfolt tevékenység intenzitásának megfelelően nő a Föld és az óceánok hőmérséklete, ezzel a vele egyensúlyban levő légköré is.
Nézzük miről beszélünk???
Alaptétel- a szódásszifon effektus-ha melegszenek az óceánok a CO2 szabadul fel / deszorbeálódás / ha lehűlnek CO2-t nyelnek el / abszorpció /. Igen, ám mennyi a döntő tényező ez esetben? Milyen nagyságrendekről beszélünk???
H.G. Franck másokkal közösen 1979-ben kimutatta, hogy a tengervíz 0,005 % oldott / tehát szervetlen / CO2-t tartalmaz, és a benne felhalmozott CO2 38.000 milliárd tonna tiszta szénnek felel meg. A levegő CO2 tartalma 0,03 % a benne lévő karbon 640,0 milliárd tonna. Ehhez képest az emberi kibocsátás 9,0 milliárd tonna. Azóta a számítások változása, vagy a behazudott kvóták-ugyanis magas kvótából lehet csökkenteni-25,0- 33,0 milliárdos értékkel is találkoztam.
Mi következik a fenti számításokból??? Nagyon röviden az, hogy mit nem tudunk!!! Nem ismerjük az óceánok ” lélegzését”, tehát nem tudjuk mennyi CO2 szabadul fel, mennyi abszorbeálódik. Mindezek után nem ismerjük a vulkáni tevékenységet, fogalmunk sincs hány vulkán van a Földön, valahol olvastam ,hogy néhány százat műholdakon keresztül figyelnek. Vagy szintén féléves hír, hogy a Déli sark alatt találtak egy 4000m-es vulkánt 2000m -es víz, plusz jégréteg van felette. Mindezek mellett nem ismerjük a vulkáni és a posztvulkáni területek emisszióját. Ezek a folyamatosan ” pipáló”, vagy kőmállás révén felszabaduló CO2. Más terület a robbanásos kitörés, ahol a kiszabaduló gáz egyik összetevője a CO2. És… nem tudjuk, hogy a lemezmozgások alkalmával mennyi Co2 szabadul fel? A tengerfenekét borító mészkő- CaCO3- nem olvad meg amikor eléri a köpeny hőmérsékletét, nem olvad meg, mint a vulkáni kőzet, hanem disszociál, és a felszabaduló Co2 szintén a vulkánokon keresztül az atmoszférába jut. Kétségtelen, hogy a leírt folyamatok között vannak átfedések , de ezek nem ismertek.
Ezután felvetődik a kérdés, mihez képest sok az általunk kibocsátott CO2 mennyisége??? További kérdés, mit tudunk a felvázolt területeken folyó kutatásokról, azok eredményeiről???? A széles nyilvánosság előtt ezek nagy része ismeretlen terület, sőt az érdeklődőknek is sok utánjárásba kerül ha valamit megakar tudni, az újabb eredményekről. Az érdeklődőknek írom, hogy a cikk jó része Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény című könyvén alapul. Jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek.
Szóval visszatérve a bevezetőben említett dolgokhoz…..egyet kell érteni azzal is ha termékszinten mérünk dolgokat,de elsősorban ennek az iparban, a nyersanyag kitermelő ágazatokban lenne óriási jelentősége, mert riasztó becslések vannak, hogy kitermelt nyersanyag hány %-a kerül vissza hulladékként. A fentiek alapján döntse el mindenki, hogy tényleg a CO2 a legnagyobb ellenségünk???? Mert nem beszélünk a klarátokból felszabaduló metánról, és más üvegházhatás gázokról.