2016. augusztus 24. Észak-Korea keleti partjain tesztelte vízfelszín alól indítható ballisztikus rakétáját (SLBM). A töltet nélküli rakétát Japán irányába lőtték ki, és 500km-et tett meg. Mivel a hatótávolság meghaladta a 300km-t, a kísérletet a dél-koreai elemzők sikeresnek ítélték Szöulban. A kísérlettel párhuzamosan Kim Dzsong-Un elrendelte két, 3000t-s ballisztikus rakéták hordozására alkalmas tengeralattjáró építését. Amennyiben Észak-Korea SLBM terve teljessé válik, azaz nemcsak a rakéták, hanem a hordozó tengeralattjárók (SSBN) is rendelkezésére állnak, ez nagyban megnöveli nukleáris
csapásmérő képességét, ugyanis a mai eszközökkel is nagyon nehéz felfedezni a felszín alatt közlekedő rakétahordozó tengeralattjárókat. Az észak-koreai flotta így bármikor az ellenséges partok közelébe helyezheti atomrakétáit, méghozzá észrevétlenül.
 |
| Egy észak-koreai tengeralattjáró. Forrás: Dong-A |
Dél-Koreában természetesen megerősödtek az aggodalmas hangok, a kormányon lévő jobbközép Saenuri párt (Új Határ párt) 21 képviselőből álló csoportja hirtelen sürgetni kezdte a védelmi minisztériumot, hogy Dél-Korea tegyen szert nukleáris meghajtású vadásztengeralattjárókra (SSN). A védelmi minisztérium augusztus 29.-én még azt nyilatkozta, hogy nincsenek ilyen irányú terveik. A januári – negyedik – észak-koreai atomkísérlet után egyes konzervatív képviselők azt is követelték, hogy Dél-Korea fejlesszen saját atomfegyvereket, de ezt a javaslatot elutasította a kormány.
Dél-Korea rendelkezik tengeralattjárókkal (15db amelyekből egyszerre kb. 10 hadrafogható), ezek azonban – a maguk nemében egyébként kiváló – német Typ 209 és 214 partvédelmi dízel-elektromos hajók koreai változatai. Ezek túl lassúak ahhoz, hogy nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjárókat követni tudjanak. Egy másik probléma, hogy a hagyományos tengeralattjáróknak sok időt kell a felszínen tölteniük,
friss levegő és az akkumulátorok töltése céljából ugyanis naponta 2-3 alkalommal legalább egy-egy órára fel kell merülniük. Ilyenkor természetesen nagyon sebezhetőek a tengeralattjáró-elhárító helikopterek és járőrgépek részéről. Érthető, hogy a nagyhatalmak flottái miért ragaszkodnak az SSBN-ekhez – ma ezek a hajók a fegyverek királyai Földünkön.
Nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzése több szempontból is igen érzékeny kérdés Dél-Korea számára. Elsőként, Oroszországot és Kínát agyvérzésig dühítené egy ilyen lépés, és valószínűleg Japánt is.
Az Egyesült Államok sem lelkesedik az ötletért, mivel a félszigeten állomásozó amerikai erőket elegendő „nukleáris védőpajzsnak” tekinti egy észak-koreai aggresszió elhárítására, azaz nem szeretné ha szövetségese túlságosan önállóvá válna.
Dél-Koreának 2003-ban, a demokrata Roh Moo-hyun elnöksége alatt már elindult egy titkos programja 4000t-s nukleáris meghajtású tengeralattjárók építésére, amelyeknek 2020-ban kellett volna elkészülniük. A terv részletei azonban kiszivárogtak, így a projektet leállították. „Ha 2003-ban nem állítják le a programot, ma már két ilyen tengeralattjárónk is bevetésre kész lenne” – közölte a dél-koreai hadiflotta egy tisztségviselője – „ami nagyban hozzájárulna, hogy az észak-koreai fenyegetést kezelni tudjuk”.
Dél-Koreának magasan fejlett hajóipara van (a hadiflotta fregattjainak és rombolóinak jelentős része saját tervezés és gyártmány), és rendelkezik azzal a technológiával is, amellyel kis méretű reaktorokat tudna előállítani 3-4000 tonnás tengeralattjárók számára. Vásárolni nemigen tudna ilyen hajókat Dél-Korea, valószínűtlen, hogy az Egyesült Államok, amely nagyon óvatosan bánik saját atomtechnológiája értékesítésével, eladná Virginia-osztályú támadó tengeralattjáróit (SSN-774), az pedig szinte biztos, hogy Dél-Korea képtelen lenne megfizetni ezeket közel 2,7 milliárd dolláros darabáron. Az orosz és a kínai vásárlás diplomáciai okokból kizárható, a brit gyártmányú tengeralattjárók amerikai technológiával készülnek, ezért az USA valószínűleg megvétózná eladásukat, továbbá semmivel sem olcsóbbak az amerikai SSN-eknél. Vásárlásra egyedül a francia megoldás jöhet számításba, Franciaország ugyanis kevésbé féltékeny a nukleáris technolgiája értékesítésével, mint az USA.
Franciaország rendelkezik is egy 2500t-s (Rubis-osztály) és egy 4000t-s (Barracuda-osztály) támadó tengeralattjáró típussal. A Barracuda-osztályból Franciaország már adott is el az ausztrál haditengerészetnek, hagyományos meghajtásra átalakítva. A francia tengeralattjárók képességei nincsenek egy színvonalon az amerikai vagy brit haditechnikával, azonban az észak-koreai fejlettségi szinttel szemben elégségesek lehetnek. A fenti országokon kívül egyedül India rendelkezik még egyetlen nukleáris
meghajtású tengeralattjáróval, ez azonban orosz gyártmány (Akula-osztály).
Amennyiben Dél-Korea maga fejleszti ki SSN-jét, valahogy rá kell vennie az Egyesült Államokat, hogy nukleáris fűtőanyagot szállítson erre a célra. Dél-Korea rendelkezik urándúsítási kapacitással, ez azonban lényegében amerikai irányítás alatt áll. Az amerikai-koreai nukleáris együttműködési szerződés értelmében csak 20%-os dúsított urániumot szabad előállítaniuk, kizárólag polgári célokra. Ez a dúsítási szint éppen elegendő lenne a katonai reaktorokba, de az urániumot ehhez az Egyesült Államoktól kellene beszereznie.
Szakértők szerint 6-7 évbe telne egy új hajótípus kifejlesztése, és darabonként kb. 1.3 milliárd dollárba kerülne. A védelmi minisztérium szóvivője szerint a program, pontosabban a nukleáris fűtőanyag felhasználása nem ütközne a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökséggel kötött egyezményekbe, sem az Atomsorompó-egyezménybe, amellyel arra utalt, hogy az egyetlen akadály ebben a tekintetben az amerikai-koreai nukleáris szerződés. Egy katonai tisztviselő megjegyezte: „Természetesen nem lesz könnyű
meggyőzni az Egyesült Államokat, vagy megegyezni a költségekről. Azonban, ahogyan növekszik az északi nukleáris fenyegetés, úgy lesz ennek az elképzelésnek egyre több támogatója”.
Elemzők attól tartanak, hogy amennyiben Dél-Korea szert tesz ilyen tengeralattjárókra, Japán is be fogja jelenteni szándéket nukleáris meghajtású tengeralattjárók rendszerbe állítására, és így nukleáris fegyverkezési verseny indulhat be a térségben.
Írta: BG
Források: Zee News, National Interest, Military.com, The Dong-A Ilbo