asd

Zsák a foltját – Bayer és Monsanto

Zsák a foltját – Bayer és Monsanto
2016 júliusában Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a géntechnológiával módosított növények (GMO) termesztését és előállítását tilalmát célzó törvényjavaslatot. A törvény értelmében kivételt kizárólag a kutatási célokra előállított termékek képeznek. Az érthető és jogos élelmiszer-biztonsági megfontolások mellett a döntésben nyilván közrejátszott az is, hogy a német Bayer gyógyszeripari vállalat – végül sikeres – tárgyalásokba bocsátkozott az amerikai Monsanto felvásárlásáról, ami alapvető változásokat hozhat a TTIP-tárgyalások egyik neuralgikus pontjában, jelesül a génmódosított termékek európai terjesztésében, termelésében, előállításában is. A Bayer 66 milliárd dollárt fizetett az 1901-es alapítású cégért, így – amennyiben az amerikai piacfelügyelet is áldását adja az üzletre – létrejött a világ legnagyobb agrár-vegyipari konszernje, mely 70 milliárd dolláros éves forgalma mellett uralja Észak-Amerika, Európa és Ázsia vetőmagpiacát. Mit érdemes tudni az üzletben résztvevőkről?
Az 1863-as alapítású Bayer a világ harmadik legnagyobb árbevétellel rendelkező gyógyszergyára, mely a vegyipari, mezőgazdasági vegyszerek és biotechnológia területeken is érdekelt. Kevésbé közismert a vállalat majdnem évszázados „különleges kapcsolata” az Egyesült Államokkal. Lássuk a tényeket: 1925-ben hat német vegyipari vállalat, (köztük a Bayer) részvételével megalakult az IG Farben. A Stanford Egyetem történészprofesszora, Anthony Sutton szerint a „Wall Street pénzügyi támogatása nélkül az IG Farben megalapítása lehetetlen lett volna”. Húsz évvel később a Hermann Schmitz vezérigazgatót Nürnbergben háborús bűncselekmények elkövetéséért (többek között rabokon végzett drogkísérletek miatt) négy év börtönre ítélték, az IG Farben-t felszámolták, de a – konszern vagyonának-infrastruktúrájának jelentős részét „megöröklő” Bayer nyugati katonai-ipari komplexummal fenntartott kapcsolatai soha nem szakadtak meg.
Schmitz letartóztatását követően
A Monsanto a világ egyik legfurcsább multinacionális vállalata. Az 1901-ben fundált cég egyik első nagy üzlete a szaharin nevű kémiailag szintetizált édesítőszer volt, később ipari vegyi anyagok, tisztítószerek, szintetikus gumi-, és műanyaggyártással bővült a profil, emellett a cég tisztán katonai projektekben is egyre nagyobb szerepet kapott. 1943-45 között az USA hadseregének plutónium-tisztítását koordinálta, 1945-ben lépett piacra az Agent Orange nevű rovarirtóval. A ’60-as években a cég az USA hadseregének legjelentősebb vegyifegyver-beszállítója lett, a vietnami háborúban az Agent Orange közel hárommillió embert fertőzött meg, közel félmillióan pusztultak el-váltak végtagcsonkolttá. A cég 1930-ban jelent meg első hibrid kukorica-vetőmagjaival, az ezredfordulóra pedig a genetikailag módosított szervezetek (GMO) terjesztésének élharcosává vált. A vállalat történetét (mellyel külön bejegyzésben szándékozunk foglalkozni) végigkísérik a botrányok.
A cégegyesítéssel egy nagyon szokatlan vállalat jött tehát létre. Nem csak a régi és az új világ vegyipari-biotechnológiai iparágainak legnagyobb képviselői egyesültek, hanem a megtestesült katonai-ipari komplexum jelent meg a nyilvánosság előtt. Az ügylet révén továbbgondolásra érdemes Európa és az USA közti erőviszonyok geopolitikai síkon történő megvilágítása, de ez már egy másik bejegyzés témája lesz.
Cs. v. F.
Források: globalresearch.ca
news-front.info
wakingtimes.com

http://news-front.info/2016/09/21/biotexnologicheskoe-nato-u-granic-rossii/?_utl_t=fb

Hozzászólások

comments