Orosz-európai együttműködés – biztonságpolitikai kockázat?
A „Kreml forgatókönyve – Oroszország kelet-európai befolyásának bemutatása” címmel adta ki legújabb jelentését az amerikai székhelyű Center for Strategic and International Studies (CSIS) think-tank.
Október 13-án Washingtonban közzétettek egy tanulmányt, mely az orosz befolyás kelet-, és közép-európai változásainak tendenciáit mutatja be. A tanulmány Magyarországot, Lettországot, Bulgáriát, Szlovákiát és Szerbiát is említve elemzi Oroszország térségbeli kapcsolatainak alakulását.
Az elemzés szerint a kelet-közép-európai államok NATO-, és EU-csatlakozását követően a szakértők az érintett államok esetében a demokratikus és gazdasági tendenciák megerősödésében bíztak, ennek ellenére tíz év elteltével a demokratikus normák csökkenését és az Oroszországgal történő gazdasági együttműködés jelentős bővülését tapasztalták.
„Az elmúlt évtizedben Oroszország részesedése a globális kereskedelmi rendszerben megnégyszereződött, a 2003-as 210 milliárd dollárról 2014-re 730 milliárd dollárra nőtt.” – írja a jelentés preambuluma.
A globalizáció iránt elkötelezett kutatóintézet szerint Moszkva az energetikai és egyéb gazdasági szektorokban való terjeszkedéssel igyekszik pozícióit megszilárdítani a térségben, emellett az említett ágazatokban jelen levő befolyásával akaratának alávetni a régió államait.
„Egyes országokban az orosz befolyás olyan méreteket ölt, hogy az már komolyan veszélyezteti az euro-atlanti stabilitást, és az adott állam nyugati orientációját.” – aggodalmaskodnak a jelentés készítői. Példaként említik az energetikai szektorban 100%-ban Oroszországtól függő Lettországot, a GDP-je több mint 20%-ában orosz jelenlétet felmutató (felmutatni vélt?) Bulgáriát, és a Paks II. beruházás kapcsán Magyarországot.
A tanulmány szerzői javaslatokat is tesznek az orosz befolyás csökkentésének módjaira, többek között az orosz pénzmozgások megnehezítésével, és a közép-kelet-európai térség kormányainak erőteljesebb támogatásával.
„Az Egyesült Államok nem lehet közömbös ezekkel a negatív tendenciákkal szemben. A NATO és az Európai Unió tagállamainak fel kell ismerniük, hogy nem lokális problémáról, hanem biztonságpolitikai kockázatról van szó.” – vonja le a konklúziót a szerzőgárda.
A CSIS a CIA igazgatójának kezdeményezésére 1962-ben jött létre, a szervezet a nemzetközi kapcsolatok, a katonai-védelmi ipar, az energetikai szektor, a globális kereskedelem és a gazdasági integráció transznacionális kihívásai terén folytat stratégiai kutatásokat.
A teljes jelentés elérhető: https://csis-prod.s3.amazonaws.com/s3fs-public/publication/160928_Conley_KremlinPlaybook_Web.pdf
Cs. v. F.