Eurázsia Selyemútjai – Washington rémálmai
Hat évvel ezelőtt tett Vlagyimir Putyin orosz elnök utalást egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő gazdasági közösség létrehozására. Ez a kontinentális kiterjedésű kereskedelmi konglomerátumot röviden Eurázsiai integrációnak hívhatjuk. Bár az orosz elnök geopolitikai víziója csábító volt a német gyáriparosok körében, a hír hallatára pánikba esett Washington végül az Eurázsiai Gazdasági Unióban megfigyelői státusszal rendelkező Ukrajna destabilizálásával megakasztotta a folyamatot, de ekkorra már gyűrődhettek az újabb ráncok az amerikai geostratégák homlokain.
2015. jan. 1.-jén megkezdte működését az Eurázsiai Gazdasági Unió névre keresztelt újabb gazdasági integrációs szervezet (kezdetben Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán részvételével), melyet röviddel később a kínai megaprojekt, az Új Selyemút bejelentése követett, mely az Oroszország által felvázoltnál is grandiózusabb célkitűzésű: egyrészt Eurázsián, másrészt az óceánokon kötné össze az érintett európai, ázsiai, afrikai államokat. (L. korábban: http://zotmundhirek.blogspot.hu/2016/03/az-uj-selyemut-globalis-gazdasag-orokre.html) A tervek kivitelezésének finanszírozására egész sor intézmény (Selyemút Alap, Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB), a BRICS-államok Új Fejlesztési Bankja) jött létre, emellett 2016. október 1.-jével a jüan bekerült az IMF Különleges Lehívási Jogok (SDR) alapjául szolgáló valutakosarába.
A G20-ak 2016. szeptemberi hangcsou-i találkozóján Xi Jinping elnök kiemelte, Kína központi szerepet szán az Új Selyemútnak a kínai elképzelés szerinti globalizációban, melynek fundamentumaként a korábbi geopolitikai rivalizálás helyett a „nyertes-nyertes” játékelméleti alapot tekinti. (A kínai geostratégiai elképzelésekről l. korábbi cikksorozatunkat: http://zotmundhirek.blogspot.hu/2016/04/ahogy-kina-latja-oroszorszagot-es-az_20.html ).
A G20-ak találkozóját nem sokkal előzte meg a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum, mely a félhivatalos megünneplésévé vált az Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea közti gazdasági integrációs folyamatoknak. A Keleti Gazdasági Fórum együttműködése az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióval pedig az Egyesült Államok geopolitikai thinktank-jének legrosszabb rémálmait váltja valósággá.
Az Eurázsiát keresztbe-kasul átszövő „Selyemút-hálózat” révén több lehetőség rejlik Európa hálózatra történő felfűzésére. Egyrészt a Transszibériai vasúti vonalrendszer bővítése és fejlesztése a „Szibériai Selyemút-vonal” létrejöttét eredményezi, másrészt a transzeurázsiai vasúti teherszállítási vonalak egyike Szecsuánból indulva Kazahsztánon, Oroszországon és Belorusszián átnyúlva immár a németországi Duisburg-ig nyúlik el.
Bejelentkezett a sorba Kazahsztán is, tervei szerint a Kaszpi-, és a Fekete-tengeren keresztül a Földközi-tenger térségébe elérve építené ki az Eurázsiai-csatornát. Az ambiciózus kínai terveket látva biztosra vehető, hogy előbb-utóbb elkészülnek az első megvalósíthatósági előtanulmányok.
Cs. v. F.
Források:
unz.com
forbes.com
izvestia.ru