Népszavazás után
Hááát….. megtörtént a mindenki által nagyon várt, sokak által támadott népszavazás, bár e sorok írásakor még a külföldi szavazatok száma és megoszlása nem ismert,de az már látszik, hogy érdemben nem fogja befolyásolni az eddigi eredményeket. A népszavazásnak a dolog természetéből adódóan mindig bel- és külföldi hatásai vannak, főleg a mostaninak, amely eleve Brüsszel általunk elfogadhatatlan migráns politikája ellen irányult.
Nézzük az eddig ismert eredményeket: kb. 90%-os feldolgozásnál közel 43%-os részvételi aránynál 98-99% között van a nem szavazatok aránya. Természetesen a pártok nyilatkozata alapján nálunk áll elő mindig az a helyzet, hogy mindenki magának tulajdonítja az eredményeket, és győztesnek kiáltja ki önmagát….most sem történt másként. Az ellenzék már holnap létrehozza az eddig soha sem sikerült megbonthatatlan egységét, és már lehet, hogy a jövő év elején leváltja kormányt.
Komolyra fordítva a dolgot az alapvető kérdés: sikeres volt a népszavazás vagy sem? Erre egzakt választ akkor adhatunk, ha az eddigi hat népszavazást vesszük górcső alá. Az eddigi népszavazásokat két csoportra bonthatjuk- ezt önkényesen teszem – ami az emberek anyagi helyzetét közvetlenül érinti,ill. amely szintén érinti, de áttéteken keresztül. A legsikeresebb népszavazásunk eddig a 2008.március 9-én megtartott volt ahol, három kérdésről kellett dönteni: a felsőoktatás képzési hozzájárulása, a vizitdíj, és a kórházi napidíjak kérdésében.
Az eredmény az alábbi volt: 50,4%-os részvétel mellett a tandíj eltörlésre 82,49%, a vizitdíj eltörlésére 82,69%, míg a kórházi ágydíj eltörlésére 84,33% szavazott. Részint gyengébb eredmények születtek a köztársasági elnök választásáról, valamint a rendkívül gyászos 2004. december 5-én megtartott választásokon. Eddig a 2008-as volt a legnagyobb részvételt hozó választás.
Érdekesebb, ha megnézzük a 2003. április 12-én a NATO csatlakozásról lebonyolított népszavazást ahol, 49%-os részvétel mellett 85% voksolt a belépés mellett. Itt még más szavazási rend érvényesült, így e szavazás eredményes volt.
Érdekesebb az ország EU csatlakozására kiírt népszavazás ahol 45,62%-os részvétel mellett 83,76% szavazott a csatlakozásra. Ezt akkor az EU, és a magyar közvélemény is elfogadta, ennek később lesz szerepe!!!
Megállapítható, hogy az emberek a mindennapi életüket érintő népszavazásokon aktívabbak, nyilván az itt felvetődő témák számukra érthetőbb volta miatt. Alacsonyabb a részvétel a bonyolultabb összefüggések ismeretét igénylő témákban, itt tetszik, vagy nem tetszik az illető pártszimpátiája a döntő – ha van ilyen – ha nem akkor marad a közönyös távolmaradás. Ez sok más problémát is felvet, de jelenleg nem ez a témánk.
A leírtak alapján úgy látom, hogy ez egy nagyon eredményes népszavazás volt, a számok is ezt bizonyítják. Tudomásul kell venni, hogy az ország nagy része ismerethiány, vagy közönyössége révén nem nagyon mobilizálható… ennek okai is túlmutatnak e cikk terjedelmén.
Hol lesz a nagy probléma???? Nyilván Brüsszelben, és ez érdekesebb téma. Azt már senki sem vitatja, hogy az Európai Parlament, a Bizottság, és sok más EU-s intézmény nagyon erős demokrácia deficittel küzd. Erre jön a magyar népszavazás… na, ezt hogyan kell fogadni??? Ha a brüsszeli bürokraták figyelmen kívül hagyják, azt jelenti, hogy erőszakpolitikát folytatnak….így a demokrácia deficit tovább mélyül. Mi lesz, ha a magyar példa alapján más európai országok is erre az útra térnek? Hogyan kell majd ezt Brüsszelnek értékelnie???? Főleg ha nem hozzánk hasonló kis ország követ minket… emlékezzünk a Brexit is szinte hihetetlen volt,és egyik napról a másikra robbant.
Az utolsó, legnagyobb kérdés: Magyarország beperelte az uniót a kvóták miatt… ez hogyan fogja érinteni Brüsszelt,és az eljáró bíróságot??? Fogas kérdések,és ezen megvilágításban ez a népszavazás az aktuson túl is jelentős esemény az Európai Unióban. Na… ezt nem látták, és látják a mi nagyon felkészült, de mindent megnyerő ellenzéki pártjaink.
Szerző: Jegenye saját írás.