asd

Miért harcolunk Szíriában? – 1. rész

Miért harcolunk Szíriában? – 1. rész
(Alekszandr Dugin írásai nyomán)
Egy éve, 2015. szeptember 30.-án mérte az orosz légierő első csapásait az ún. Iszlám Államra. Miként vélekedik a szíriai katonai beavatkozásról napjaink egyik legbefolyásosabb orosz értelmiségije?
A 2015. 10.31-én a Sínai-félszigeten lezuhant orosz repülőgép elleni merényletért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, jelezve, hogy a gép lelövése Oroszország szíriai konfliktusba való beavatkozásáért járó bosszú volt. Az események szempontjából mellékes, hogy a gépet nem lelőtték, hanem felrobbantották, a lényeg, hogy közel 220 „keresztes” veszett oda. Az Iszlám Állam nevű terroralakulat tehát már tavaly hadat üzent Oroszországnak. Esetükben terroralakulatról kell beszélnünk, hiszen a terror lényege adott politikai célok elérése érdekében a civilek válogatás nélküli legyilkolása. Ez megfelel az IÁ természetének, mely képződménynek semmi köze magához az iszlámhoz, mivel egy hithű muzulmán számára elfogadhatatlan a civilek tömeges legyilkolása. Tudomásul kell azonban venni, hogy Oroszország a Szíriának nyújtott katonai segítségért cserébe békés polgárainak életével kellett (és várhatóan a jövőben is kell majd) fizetnie. Az IÁ ugyanis nem csak az orosz katonákra, hanem minden orosz polgárra elpusztítandó ellenségként tekint.
Miért nyújt Oroszország katonai támogatást Szíriának? Látnunk kell, hogy Szíria az atlantisták és az eurázsianisták közötti geopolitikai konfliktus hadszínterévé vált. A Szovjetunió összeomlását követően a közel-keleti mezorégióban politikai vákuum alakult ki. Az USA – saját érdekeinek megfelelően – elkezdte felbomlasztani és szétverni a térség többé-kevésbé stabil államait, hogy az általa mesterségesen kiváltott káoszt kihasználva hegemón befolyást alakítson ki a térségben. A ’90-es években Oroszország gyenge volt, és nem tudott reagálni a latens agresszióra, azonban a 2000-es évektől megváltozott a helyzet. Napjainkra Putyin úgy döntött, elérkezett az ideje annak, hogy Oroszország a Közel-Keleten aktívan lépjen fel  az amerikai inspirációjú káosz-politikai ellen, így a szíriai beavatkozás voltaképp az eurázsiai geopolitikai egyik lépése, melynek következtében Szíria az unipoláris (USA) és a multipoláris (Oroszország)  világrendek közt folyó háború egyik terepévé vált.
Ezen túl figyelembe kell venni, hogy az IÁ közvetlen veszélyt jelent az Orosz Föderációra is. Ez a terrorista képződmény az amerikai káosz-politika terméke, ami indokot ad az USA-nak, hogy katonai beavatkozásokat hajtson végre szerte a világban. Ugyanakkor az ISIS nem csak Irakban és Szíriában van jelen, hanem a közép-ázsiai térségben is. Hasonló hátterű-ideológiájú terrorbandák működnek Afganisztánban, Tadzsikisztánban Üzbegisztánban is, közel az orosz határhoz. Jelen vannak az Észak-Kaukázusban is az Orosz Föderáció határain belül.
(Folyt. köv.)

Cs. v. F.

Hozzászólások

comments