Elhagyott szovjet páncélosok Shikotan szigetén

Elhagyott szovjet páncélosok Shikotan szigetén
A II. világháború óta rendezetlen az orosz-japán viszony a Kuril-szigetek problémája miatt, mely szóba kerülhet a mai napon kezdődő Vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon, bár a fő figyelem a kereskedelmi, gazdasági kérdésekre összpontosul majd. A négy vitatott hovatartozású sziget legdélibb tagja, Shikotan nem akármilyen látnivalókkal büszkélkedhet. Lássuk a történelmi előzményeket:
A szigetcsoport a XIX. sz. eleje óta került az orosz-japán hatalmi rivalizálás középpontjába. A XVIII. században jött létre az első orosz település Iturup szigetén, majd Oroszország a XIX. század elejétől kezdett el kutatóexpedíciókat küldeni a szigetekre. Az Ituruptól délre fekvőszigetek a Tokugava-sógunátus befolyása alatt álltak, az évek során kölcsönösen tartóztatgatták le és utasítgatták ki az oroszok és a japánok egymás kutatóit, kereskedőit, ami elodázhatatlanná tette a két nagyhatalom tárgyalások megkezdését a két ország közötti határ megállapítása tárgykörében.
1855-ben került aláírásra a simodai egyezmény, mely az Iturup és Urup szigetek között húzta meg a határvonalat. (Szahalin megmaradt „közös használatban”, de 1875-ben a szentpétervári egyezményben a Kurill-szigetekért cserébe Japán lemondott róla.
Az 1904-05-ös orosz-japán háború idején Gundzsi Sigetada japán tengerésztiszt megszállta a kamcsatkai partot, és a háború után az orosz-japán halászati egyezmény értelmében Japán halászati jogokat szerzett magának az orosz vizeken.
A II. világháború végén a Szovjetunió megszerezte Szahalin déli részét (mely az 1905-ös portsmouth-i szerződés értelmében japán territórium volt) és a Kuril-szigeteket. Japán azonban továbbra is igényt formál Shikotan, Kunasi, Habomai és Itoropu szigetére, emiatt nem került sor békekötésre a két ország között.
A hetven éve Shikotanra szállított nehéztechnika a mai napig is itt található (pontosabban rohad), mivel elszállításuk túl költséges lenne. A szigeten jelenleg alig több mint kétezren élnek, túlnyomórészt oroszok, és bár gazdasági jelentősége nincs a területnek, lényeges viszont, hogy alig hatvan kilométerre fekszik a japán partoktól.

 A “tanktemető” bejárata

Egykori megfigyelőállás

Az itt szolgálatot teljesítők alighanem nosztalgiával emlékeznek a természeti környezetre

Az egyetlen, még ma is álló épület

Az egykori szögesdrót-kerítés maradványai
Cs. v. F.
Források: bmpd.livejournal.com

warhistoryonline.com

Hozzászólások

comments