A Sárkány közbelép: Kína első külföldi támaszpontja

A kínai kormány jóváhagyta első külföldi támaszpontjának felépítését a kelet-afrikai Dzsibutiban. A dzsibuti támaszponton haditengerészeti karbantartó, ellátó létesítmények, fegyver- és üzemanyagraktárak lesznek majd, és egy katonai különítmény is állomásozni fog. A dolog egyik pikantériája, hogy az Egyesült Államok afrikai parancsnokságának (USAFRICOM) egyik támaszpontja, a Camp Lemonnier, mindössze 13km-re szintén Dzsibutiban található, valamint a japán tengeri védelmi erők (JMSDF) kalózkodás elleni expedíciós kontingense is itt állomásozik. (A japán flottakötelék a harmadik legnagyobb az amerikai és a kínai mögött, az USA a teljes 5. flottáját a térségbe rendelte, bár természetesen nem elsősorban a szomáliai kalózkodás megakadályozására). 

Ma Zhiqiang kínai állampolgár családjával Dzsibutiban, 2015. márciusában, miután a kínai rakétás fregatt fedélzetén kimenekítették a forrongó Jemenből. Forrás: Mint Press

A kelet-afrikai törpeállam stratégiailag létfontosságú helyen fekszik. Az Eritrea, Etiópia és Szomália közé beékelt ország a Vörös-tengert és az Adeni-öblöt összekötő csatornában, a Báb-el-Mandebben található, helyzete hasonló az olyan világkereskedelmi “fojtópontokhoz”, mint a Panama-csatorna, Gibraltár vagy a Malaka-szoros. A nemzetközi kereskedelmi hajóforgalom 30%-a érinti ezt a szorost. Vélhetően ennek köszönhető, hogy az emberi jogokra máshol oly kényes Egyesült Államok szóba áll a Freedom House által “nem szabad” kategóriába sorolt, fél-elnöki egypárti rendszerű ország kormányával. 

Az óegyiptomi forrásokból Punt néven ismert Dzsibuti, amely terület mindig is létfontosságú volt az indiai-óceáni és közel-keleti tengeri kereskedelemben, 1977-ben nyerte el függetlenségét Franciaországtól, majd szinte azonnal megkezdőtött a politikai ellenfelek üldözése, letartóztatásokkal és válogatott kínzásokkal, mígnem 1981-ben a vezető RPP pártot (Rassemblement populaire pour le Progres – Népi gyűlés a haladásért) nyilvánították az egyetlen törvényes párttá, minden egyebet betiltottak. Azóta néhány ellenzéki párt korlátozott működését engedélyezték, de a legnagyobb ellenzéki erő, az USN (Union pour le Salut National – Unió a Nemzeti Üdvösségért) bojkottálja a választásokat. Lényegében kijelenthető, hogy az országot a szomáli Issa Dir klán vezeti a többi szomáli klán támogatásával, szemben a velük rokon, de kissé eltérő nyelvet beszélő afar kisebbséggel. Dzsibuti 2008-ban határmenti összetűzésekbe keveredett a szomszédos Eritreával, az Arab Tavasz nyomán 2011-ben kitörő ellenzéki tüntetések kíméletlen leverésével került be a nemzetközi hírekbe. Az emberi jogok helyzete évről évre romlik, a törvénytelen letartóztatások, újságírók üldözése, kínzások ma is mindennaposak. 

A külföldi flották jelenléte Dzsibutiban nem új, a 2008-as nemzetközi kalózkodás-ellenes akcióban a kínai flotta már jelentős erőkkel vonult fel. Ez volt az első olyan akció, ahol a II. Világháború óta először engedélyezte a japán nemzetgyűlés a flotta expedícióját, de felvonult Németország, Norvégia, Dánia, Franciaország és számos más állam haditengerészete is. Kínának számos, nagyon fontos gazdasági érdekeltsége van egész Afrikában, továbbá Kína jelenleg a közel-keleti olaj legfőbb vásárlója, amelynek szállítási útvonalai a térségen vezetnek keresztül. Számos kínai infrastruktúra-beruházás is van folyamatban, összesen 40 milliárd dollár értékben. A kínai beruházásokon jellemzően kínai munkások és mérnökök dolgoznak, így teljesen logikus, hogy Kína szeretné biztonságban tudni polgárait. A közelmúltban számos incidens történt pl. Dél-Szudánban, ahol kínai vendégmunkásokat és mérnököket ejtettek túszul, valamint evakuálta Jemenből és Líbiából állampolgárait, így világos, hogy hasonló helyzetekben mennyire hasznos egy ilyen támaszpont. Kína erőteljesen részt vesz ENSZ békefenntartó küldetésekben is, főleg Afrikában. 

Az amerikai sajtó szerint a lépés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Kína globális katonai szerepre törekszik. Ezt alátámasztani vélik azzal, hogy Kína a jövőben 8000 főre emeli – megnégyszerezi – békefenntartó kontingense létszámát, és erőteljesen fejleszti a haditengerészet légierejét és tengeralattjárós képességeit. A kínai nyilatkozatok szerint Kína valóban igyekszik nyílt tengeri flottaerőt kiépíteni, ennek célja azonban védelmi jellegű, a hajózási és kereskedelmi útvonalak megóvására szolgál. Tom Kelly, a Dzsibutiba akkreditált amerikai nagykövet szerint a bázisok jelenléte ugyabban az országban “kihívás lesz minden érintett számára”. Az amerikai félelmek széles skálán mozognak, az amerikai bázis tevékenységének kikémlelésétől – amely számos fedett, terrorellenes hadművelet kiindulópontja – egészen odáig, hogy Kína egy sor hasonló bázist létesít az Európába vezető kereskedelmi útvonalak stratégiai ellenőrzésére. A kínai bázis méretéről egyelőre nincsenek adatok, de a dzsibuti kormány szerint inkább egy logisztikai-ellátó támaszpontot kell elképzelni. Az USA évi 63 millió dollárt fizet támaszpontjáért a kelet-afrikai ország kormányának, míg Kína 20 milliót évente, 10 éven keresztül, így vélhetőleg kisebb támaszpontot tart majd fenn, mint az USA. A dzsibuti külügyminiszter, Mahmúd Ali Juszuf kiemelte, hogy minden külföldi hatalommal azonos feltételekkel kötnek szerződést, egységesen 10 évre. 

A 2016. szeptember 11-19.-re tervezett közös orosz-kínai haditengerészeti hadgyakorlat, amely a Dél-Kínai-tengeren zajlik majd, bizonyára nem segít az amerikai aggodalmak eloszlatásában. Vlagyimir Petrovszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Távol-Keleti Intézetének szakértője szerint minden csak a megfelelő tolmácsolás kérdése. Tény hogy a térségben vannak területi viták, ám a Fülöp-szigetek maga is az USA szövetségese, területén amerikai csapatokkal. Az orosz-kínai gyakorlat egy jó előre előkészített manőver, amely kizárólag a polgári hajózás biztonságát szolgálja. Petrovszkij szerint, aki akarja, ezt – csakúgy mint a kínai bázist Dzsibutiban – értékelheti konfrontációs kísérletként, ám felhívja a figyelmet hogy Kína több ilyen nemzetközi gyakorlaton is részt vett, többek között az Egyesült Államokkal együtt is. 

A dzsibuti külügyminiszter megjegyezte: “az amerikaiaknak elég vadászgépe, technológiája, drónja van ahhoz hogy ennek az országnak minden pontját, sőt még azon túl is, ellenőrzése alatt tartsa. A kínaiaknak miért ne lenne joga, hogy ezeket az eszközöket használja… a saját érdekei védelmében a Báb-el-Mandebben?”. A kínai külügyminisztérium nem nyilatkozott a támaszponttal kapcsolatos részletekről, azonban olyan összefüggésbe helyezte azt, amelyben Kína erősödő de felelősségteljes globális szereplőként támogatja a kalózkodás elleni erőfeszítéseket, a békefenntartó küldetéseket Afrikában, amely a kínai külföldi befektetések fő célpontja. Kína 2008-tól küld az Adeni-öbölbe flottajárőrt – előtte 600 éven keresztül nem mozdult ki a kínai flotta hazai vizeiről. 

Az új bázist a China Merchants Holding, egy részben állami tulajdonú vállalat finanszírozza, amely Kína legnagyobb kereskedelmi kikötő-üzemeltető cége egyben. Kína arra készül továbbá, hogy 1 milliárd dollár kedvező hitelt nyújtson Dzsibutinak infrastruktúra létesítésére – vízvezeték és a tengertől elzárt Etiópiával összeköttetést teremtő vasútvonal építésére – a mindössze 1,5 milliárd dolláros összgazdaságú országnak. 

Írta: BG
Források: Valdai Club, CNBC

Hozzászólások

comments