A Brexit előestéjén

A Brexit előestéjén

Elérkezett az idő; június 23-án népszavazás: maradjon-e az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja vagy sem? Nagyon megoszlanak a vélemények, de nem sokan veszik a fáradságot, hogy komolyabban elemezzék az eddig vezető utat. Talán majd a végeredmény függvényében okosabb lesz mindenki. Ezen az oldalon én magam is többször írtam az EU hiányosságairól, sok esetben szereptévesztéséről, de mielőtt ezekre visszatérnék, nézzünk néhány markáns véleményt napjainkból.
Brit liberális vélemény: ” Az Egyesült Királyság Hollandia létfontosságú szövetségese az EU-ban és ez a szövetség ellensúlyt képez a francia- német fennhatósággal szemben. Továbbá a hollandok és a britek ugyanazon cél megvalósításán dolgoznak: eltörölni a fölösleges szabályozásokat, megerősíteni a nemzeti parlamenteket / szubszidiaritás, mint az EU egyik legfontosabb alapelve – a szerk. megjegyzése / és lefektetni újabb szabadkereskedelmi egyezmények alapját, melyek gazdasági növekedést hoznak.” Érdekes ehhez a véleményhez: az oroszok elleni embargó egyik fő támogatója pont az Egyesült Királyság volt, de erről majd később a szerk megjegyzése.
Nigel Farage az Egyesült Királyság Függetlenségpártjának vezetője szerint az Európai Unió sorsa akkor is megpecsételődik, ha a választók a maradás mellett döntenek.
Boris Johnson London volt polgármestere szerint a referendum az egyetlen lehetőség, hogy a britek visszavegyék Brüsszel kezéből a demokráciát. Az Európai Uniót ugyanis olyan személyek írányitják akiket senki sem választott meg.
Erre szokták mondani mindenkinek igaza van!!! Korábbi cikkemben írtam, és ezek a vélemények az ott leírtakat támasztják alá: Európa kettős legitimációs válságban van!!!! Ezek a vélemények részigazságok, de ugyanannak az egésznek, nevezetesen a legitimációnak részei!!!
A legitimációt itt a Max Weber féle módon értelmezem, miszerint akkor legitim egy rendszer, ha a társadalom többsége elfogadja-tehát ehhez nem kell törvényesnek lennie.
Világos, hogy napjainban a demokráciát a legkönnyebb legitimálni. A demokrácia legitimációja szerint a hatalom a néptől származik / a középkorban Istentől származtatták, majd Richelieu állam értelmezése új megközelítés volt a szerk megyjegyzése / a nép átruházza a hatalmat a politikai vezetőkre, de a választók megvonhatják tőlük a támogatást.
A fentiek alapján máris legitimációs hiányt jelent Johnson véleménye, hogy Európát olyan vezetők írányitják akiket nem választott meg senki. És itt álljunk meg egy pillanatra. Ez az első vonal ahol nem legitim Európa,azaz a tagállamok nem támogatják a saját intézményük vezetőit.Nem tudni hogy kerültek elő olyan vezetők mint Juncker, Schulz, vagy korábban Reding, Kroose, a kommunista Tavares, a vörös Dani, és hadd ne soroljam tovább. Egyáltalán milyen parlamenti összetétel az, ahol a saját hazájukban bukott politikai pártok valamiféle rosszul értelmezett demokrácia alapján képviselőket küldenek az Unióba????
Ezek a pártok a saját hazájuk társdalmi-gazdasági- politikai helyzetét nem ismerik, hiszen ezért bukták el a választásokat,akkor mit tudnak hozzá tenni az európai ügyekhez???? A hazai gyakorlat alapján látjuk,hogy a belpolitikai sirámaikat panszolják az Eu különböző bizottságaiban, elvonva az energiát a fontosabb ügyek intézésétől. És….ugyanezt csinálják a többi 27 ország kisebbségi pártjai, ráadásul pitiáner belpolitikai célajaikért ki tudja milyen különalkukat kötnek más hasonszőrű pártokkal??? Mi az eredménye ennek a politikának??? Ragadjunk ki néhány példát amit a csatlakozáskor az uniótól vártunk:
Az európai kisebbségek helyzetének javulása….milyen eufórikus hangulatban voltunk,hogy na, most Erdély helyzete rendeződik- ennek érdekében még támogattuk Romániát is-eltűnnek a határok, stb. Javult valami??? Semmi, de nemcsak nálunk, sehol Európában, sőt Dél-Tirolt leszámítva,- ehhez semmi köze az Eu-nak- egyetlen kisebbségi kérdés sem került megoldásra, viszont a nagyon demokratikus Eu-ban máig érvényesek a Benes dekrétumok.Más, tud valaki valamit arról, hogy a magyar elnökség alatt elfogadott cigánypolitikából azon kívül,hogy mindenhonnan visszazavarták őket Európában megvalósult-e valami? Tartok tőle,hogy semmi.
Aztán végigéltük az uborka görbületét, a tyúkketrecek nagyságát, és hasonló baromságokat,de egységes gazdaságpolitika aminek végrehajtása az Eu tagállamainak jólétét szolgálná…nincs. Van viszont a nagy titokban tárgyalt TTIP.
Az európai cigányság problémáján túlmenően foglalkozott valaki, valamilyen szinten a spanyol fiatalok 50,0%-os munkanélküliségével???? Pedig az Eu-n belüli szabad munkaerőáramlás ezt is hívatott volna megoldani, de egyetlen központi elképzelés nem történt. Mi történt ezzel szemben?? A migránsok hadát minden eszement képviselő támogatta a parlamentben, akik nem azok rögtön nácik, fasiszták, populisták,és a franc tudja kik lettek.  Egyetlen képviselő nem vettete fel,hogy ez tönreteszi,mint ahogy pl briteknél, a szociális ellátó rendszereket. Ahol meglehetett volna állítani őket ott NATO az USA-val békésen szétbombázott mindent, Arab Tavasz néven, nem gondolva mi következik ezek után? Látjuk mi következett amiben az Eu vezetése változatlanul megosztott, a mai napig nincs egységes elképzelés,és Európában már nem egyenletes eloszlásban 43,0 millió muszlim van. A példák kiragadottak, nyilván másokat is lehet említeni…nem lehet kell, mert a brit szavazás után új formát kell szabni akár kilépnek, akár  nem. Tehát, visszatérve az Európai Unió legitimitási hiánya már a tagországok és intézmenyei között felismerhető.
A második vonal több európai országon belül jelentkezik, nevezetesen sok helyen a jelenleg kormányzó pártok vesztették el legitimitásukat. Jól érzékelhető ez a folymat a németeknél, ahol több évtizedes pártkoaliciót fenyeget a szakadás veszélye, hasonló a helyzet Ausztriában, ahol kérdéses a legutóbbi választás eredménye, és folytathatnám sort. Érdekes volt nem régen Sárközy volt francia vezető hasonló nyilatkozata, amelyben kifejtette, hogy a pártok elvesztették támogatásukat, ma már egy szűk érdeket képviselnek.Nem egyszerű probléma ez hiszen ahogy erősödik az euroszkeptikusok tábora, úgyanúgy erősödik a poltikában aktívan részt nem  vevők, ha úgy tetszik a politikaszkeptikusok aránya is országonként. És… ez nagyon nem jó mert ahogy fent is írtam, egyre szűkűl az a réteg aki a politikusokat felhatalmazza, hogy nép érdekeit képviseljék.
Összefoglalva: a leírt legitimációs válság mélyülése tényleg az Unió szétesésével fenyeget, akár kilépnek a britek, akár nem. Biztos vagyok benne, hogy a Charles de Gaulle és Konrád Adenauer által létrehozott belső integráció megmarad, hiszen itt a legszorosabbak a kötelékek. Nem kellene ide eljutnunk,amíg lehet reformáljuk meg az uniót.
És…hogy mik lennének ezzek a reformok néhány nap múlva-ismerve a brit eredményt-visszatérek erre.

szerző: jegenye saját írás.

Hozzászólások

comments