Olajat biztonságért – bomlófélben a hetvenéves szövetség?

2016. május 17.-én az amerikai kongresszus jóváhagyott egy törvénytervezetet, amely engedélyezné olyan amerikaiaknak, akik a 2001. szeptember 11.-i merényletekben elvesztették hozzátartozóikat, hogy közvetlenül perbe fogják a Szaúdi Királyságot. Az S.2040 jelű, Justice Against Sponsors of Terrorism Act (Igazságtétel a Terrorista Cselekmények Támogatóval Szemben – JASTA) nevű törvénytervezetet a Kongresszus 
egyhangúan, szóbeli szavazással megszavazta, így megkerülhette az elnök szenátusi vétójogát (2/3-os szavazati aránynál az elnök vétójoga megszűnik). A szavazás érdekessége, hogy a demokrata szenátorok is egyöntetűen kiálltak a törvény mellett, szembekerülve ezzel az Obama-kormánnyal. 

A JASTA tervezetét két szenátor, a texasi republikánus John Cornyn és a new-yorki demokrata Charles Schumer együtt nyújtotta be (Schumer az egyik legtapasztaltabb szenátusi politikus, 1980 óta tagja a kongresszusnak és 1999 óta szenátor). A tervezet és a vele kapcsolatos tudnivalók a Kongresszus mintaszerű honlapján olvashatók

A szavazás értelmében a képviselőháznak meg kell tárgyalnia a törvényt. A JASTA onnan eredt, hogy 9/11 áldozatainak családjai szorgalmazták, hogy az Obama-kormány hozza nyilvánosságra azokat a hírszerzési aktákat, amelyek a merényletek szaúdi hátterét bizonyítják. Annak, hogy a tervezet végül a Kongresszus jóváhagyását is megkapja, és törvényerőre emelkedjen, valamennyivel több mint 50% esélye van. A tervezetet Hillary Clinton, külügyminiszter is támogatja, ezzel szembekerülve saját kormányával. 

A törvénytervezet kapcsán természetesen Szaúd-Arábia éles hangú ellenkezésének adott hangot, és Rijád azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy kivonja tőkéjét az amerikai gazdaságból, ha a tervezet törvényerőre emelkedik. 2016. márciusában Szaúd-Arábia 116,8 milliárd dollár értékű amerikai államkötvénnyel rendelkezett az amerikai államkincstár szerint (bár szaúdi állítások 750 milliárd dollárról beszéltek – ez szakértők szerint úgy lehetséges, hogy más országoktól is vásároltak amerikai államkötvényeket). Összegtől függetlenül a helyzet elsőre valóban fenyegetőnek tűnhet az amerikai államkincstár számára. Ennyi amerikai államkötvény egyidejű piacra dobása ugyanis súlyos következménnyel járna a dollár árfolyamára és az amerikai gazdasági növekedésre. 

A Fehér Ház több okból is ellenzi a törvénytervezetet. Egyrészt, Szaúd-Arábia még mindig az USA egyik legfontosabb szövetségese, közel-keleti politikájának kulcseleme. Másrészt úgy vélik, hogy jogi kockázatoknak teszi ki a külföldön élő amerikaiakat, továbbá sérti az (állami) szuverén immunitás elvét. 

A szaúdi külügyminiszter, Adel bin Ahmed al-Dzsubejr tagadta, hogy országa a tőke kivonásával fenyegetett, mindössze arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetői bizalom kárt szenvedhet ha a törvényt jóváhagyja a képviselőház. Továbbá, az állami szuverenitás megsértésének precedense véleménye szerint a nemzetközi jog szempontjából a világot átláthatatlan dzsungellé változtatná. “Úgy vélem, ebben igaza van” – mondja Musztafa el Labbad, a téma szakértője. 

Musztafa el-Labbad, a kairói Al-Sharq Regionális és Stratégiai Tanulmányok központjának igazgatója szerint a szaúdi fenyegetést több okból is fenntartásokkal kell fogadni. Egyrészt az “olajdollárok” a dollár globális hegemóniájának alapját képezik. Ezzel a lépéssel a szaúdi gazdaság súlyos károkat szenvedne, hiszen minden dollárelszámolásban zajlik. Ilyen összegű tranzakciót gyorsan lebonyolítani továbbá számos technikai nehézségbe is ütközne. 

A másik szempont, hogy Szaúd-Arábia aligha adja fel a hetvenéves Olajat-Biztonságért egyezséget, amelyet még F.D. Roosevelt elnök kötött 1945-ben Abdul Aziz al-Szaúd királlyal, az ország megalapítójával. Szaúd-Arábia nemzeti fennmaradásának ugyanis nincs más alternatívája, mint az amerikai védőernyő. Az olajkutatás, olajkereskedelem és az olajárak dollárban történő nyilvántartása – “olajdollár” valamint a szaúdi nemzetbiztonság organikus kapcsolatban vannak egymással – mondja el-Labbad. 

Olajat biztonságért (forrás: American Security Project

A demokrata Obama-kormány szintén ez okból ellenzi a törvényjavaslatot, de ugyanezzel a kifogással él John McCain szenátor is, a fegyveres erők bizottságának elnöke. Véleménye szerint a törvény elidegenítené Szaúd-Arábiát és aláásná az USA és létfontosságú szövetségese megviselt, ám tartós viszonyát, egy kritikus térségben. Lindsey Graham szenátor szerint ez az intézkedés rossz precedenst teremtene, ugyanis más államok is engedélyezhetnék polgáraiknak, hogy az Egyesült Államokat pereljék. 

Schumer szenátor nem fél ettől: “mi nem képzünk ki senkit arra hogy idegen országokban épületeket robbantsanak fel, és ártatlan civileket öljenek”. Szerinte a törvény üzenete, hogy az “Egyesült Államok minden elérhető eszközzel harcol a terrorizmus ellen, és a terror áldozatai országunkban minden lehetőséget meg kell hogy kapjanak igazságuk keresésére”. Bármely külföldi kormány, ami terroristákat támogat az USA elleni tevékenységükben, “megfizeti az árát, ha ez bebizonyosodik”.

Ha a Kongresszus jóváhagyja a törvényt, az azt jelentené hogy az USA kész elengedni Szaúd-Arábia kezét, vagy csak egy figyelmeztetés, hogy az arab királyság túl messzire ment az iszlám fundamentalizmus exportjában, amelyet az USA évtizedeken át hallgatólagosan támogatott? Esetleg egy globális energetikai fordulat egy lépése? A választ valószínűleg csak az amerikai elnökválasztás után kapjuk meg. 

Források: Valdai Club, The Guardian, New York Times
Írta: BG.






Hozzászólások

comments