A külföldiek azt mondják, hogy az oroszok nagyon keveset mosolyognak. Ezzel a sztereotípiával gyakran összefuthatunk különféle blogokban, úti beszámolókban, leírásokban. Természetesen szó sincs arról, hogy az oroszok eredendően humortalan, mogorva emberek lennének, nyugati mércével mért relatív mosolytalanságuk oka a sajátos orosz nemzetkarakterisztikában keresendő.

Joszif Sternin, a Voronyezsi Állami Egyetem filológusa a következőkben foglalja össze a nyugatiak számára eme rejtélyesnek tűnő orosz viselkedésmintát:

A mosoly az orosz kommunikációban nem egyenlő az udvariassággal. A nyugati emberek interakcióiban – akár már a köszönéskor is – a mosoly pozitív visszacsatolást „elváró”, a kezdeti bizonytalanságot oldó partneri együttműködést sugárzó kommunikációs elem. Az oroszok ellenben a „kötelességszerű mosolygást” negatív tulajdonságnak tartják, mely őszintétlenséget, rejtelmeskedő magatartást palástol a valós érzelmek kifejezésre juttatása helyett. Az oroszoknál a mosoly a személyes szimpátia jele, nem az udvariasságé.

Gyakori „vád”, hogy az oroszok nem mosolyognak az idegenekre. A fentiekből következik, hogy a mosoly „célzottan” működik, nem vigyorognak ok nélkül mindenkire, mint pék kutyája a meleg zsemlére. A boltokban sem mosolyognak a vásárlókra – nem udvariatlanságból, hanem egész egyszerűen azért, mert nem ismerik őket. Ha a vásárló rendszeres visszajáró lesz az üzletben, majd akkor mosolyognak rá is.

Az oroszok nem mosolyognak vissza. Ha egy orosz találkozik valakivel, aki mosolyog, megpróbálja kitalálni a mosolygás okát. Ilyenkor először arra gondol, hogy folt lehet a ruháján, vagy a másik valami szórakoztatót talál rajta.

Egy orosz akkor talál okot a mosolygásra, ha annak tárgya nyilvánvaló a többi ember számára is. Ez az egyénnek lehetővé teszi a „jogot” a mosolygásra, mivel tudja, hogy az interperszonális kapcsolatban levők is érteni fogják, hogy ő minek örül. Van egy orosz közmondás: „Az ok nélküli nevetés a butaság jele.”

Az egyén relatív mosolytalanságát (nem keverendő össze a komorsággal, elvégre a legtöbb orosz vidám, jókedvű) támogatja az orosz folklór is, ahol közmondások, viccek tömkelege kering az ok nélküli nevetésről.

Munka és szakmai feladatok végrehajtása során sosem mosolyognak. Az orosz vámhatóság embereitől hiába vársz barátságos mosolyra munkájuk közben, kizárólag az adott feladatra koncentrálnak.

Az igazi orosz mosoly az őszinte kifejezése a jó hangulatnak és a beszélgetőpartner iránti szimpátiának, tiszteletnek. Tehát: hiába mosolyogsz rá egy oroszra, az úgy fogja venni, mint neked betanított viselkedési mintát, de ha ő mosolyog rád, az azt jelenti, hogy ő „komolyan” is gondolja.

Cs. v. F.