Újabb grandiózus beruházási tervvel állt elő Kína, mely teljesen átrajzolhatja Délkelet-Ázsia geostratégiai térképét. Peking egy, a dél-thaiföldi régión keresztülvezető, 1200 km hosszú tengeri csatorna megépítésén gondolkodik, mely azonkívül, hogy alternatívaként szolgálhat a meglevő tengerhajózási útvonalak mellett, nagyban hozzájárulhat az ázsiai óriásállam tengeri biztonságának megerősítéséhez.

Az új útvonal legnagyobb vesztese Szingapúr lehet

A kezdeményezés – elvi – alapjai évszázadokra nyúlnak vissza. 1677-ben Narai thai király már kérvényezte a franciáktól egy, a Maláj-félsziget legkeskenyebb részén, a Kra-földhídon átvezető csatorna létesítését, de akkoriban a rendelkezésre álló technológia nem tette lehetővé az – egyébként jó – elgondolás kivitelezését. Az elmúlt századokban az elképzelés számos alkalommal felszínre került, napjainkra azonban úgy tűnik, az elgondolás a megvalósulás fázisába lép. A „Kínai Szuezi-csatorna” megépítéséről a napokban írt alá szándéknyilatkozatot a Kra-félszigeti kínai-thai infrastruktúra-befektetési és –fejlesztési társulás, valamint a gazdasági cégeket tömörítő Ázsiai Unió. Érdekesség, hogy a projektben közvetlenül sem a kínai, sem a thai kormány nem vesz részt.

Az új kereskedelmi útvonal megépülése esetén lehetővé válik a kereskedelmi-, és szállítóhajók számára, hogy útvonaluk hosszát – és a Közel-Keletről, valamint Afrikából származó olaj szállítási költségeit – jelentősen csökkentsék, nem is szólva a Sanghaj, Hong-Kong és Szencsen kikötőinek fogadókapacitása növeléséből származó bevételekről. A csatorna megépüléséből Thaiföld is profitál, hiszen egyrészt az országot a könnyebb megközelítés vonzóbbá teheti a külföldi befektetők előtt, másrészt a kikötői kezelési költségekből, hajó-ellátásból, rakparthasználati díjakból származó bevételek is lökést adhatnak a thai gazdaságnak.

„A projekt nagy hatással lehet az egész térség kereskedelmi fejlődésére” – mondta Lyle J. Goldstein biztonságpolitikai és Kína-szakértő. A csatorna megépülése révén a globális és regionális tengeri kereskedelem főútvonala több száz kilométerrel északabbra tolódva Kínát globális stratégiájának újragondolására késztetheti. Kínai elemzők szerint a mintegy 30 Mrd. dollárra becsült költségű beruházás következtében nem csak Kína és Thaiföld, hanem Japán, Dél-Korea, Vietnam, Kambodzsa és Thaiföld is helyzeti előnyre tehet szert a térségben Malajziával és Szingapúrral szemben, nem csoda, hogy utóbbi kettő egyáltalán nem lelkesedik az új csatornáért.

Némiképp paradox módon az egyik legnagyobb potenciális kedvezményezettnek, Thaiföldnek is vannak fenntartásai a projekttel kapcsolatosan. Bangkokot egyrészt az aggasztja, hogy a beruházás jelentős kárt fog okozni Thaiföld természeti környezetében, másrészt attól tart, hogy az új tengeri útvonal könnyen a dél-thaiföldi szeparatisták célpontjává válhat.

Cs. v. F.