ECHO PAPÁ-t nem lehet megállítani! A zsoldos légierő története folytatódik, már napjainkban járunk.
2015. márciusában Prince egy közép-ázsiai országba utazott, szerződéskötés céljából. Javasolta a Thrush bevetését, de az FSG igazgatósága megtorpedózta a tervét, félve az amerikai exportszabályok megszegésének következményeitől.
Ekkorra a cég már a két Thrush eladásával próbálkozott, mivel a dél-szudáni bukás után úgy vélték, nem illenek a cég üzleti modelljébe. Az FSG az átalakítások költségeinek összesítésével megpróbálta a gépek értékét megbecsülni. Júniusban Prince jelezte, hogy az Airborne megvásárolná a gépeket.
Az FSG számára a két gép – egyikük Kelet-Afrikában ragadt, a másik az Airborne ausztriai hangárába volt bezárva – egyre nyűgösebbé vált. Az értékbecslés során vált világossá az FSG számára, hogy a gépek képességei bőven túlmentek a légi megfigyeléshez szükségesen – eddig az FSG egyetlen embere sem látta a gépeket fizikai valójukban. Amikor az értékbecslők jelezték az FSG-nek észrevételeiket, a cég felfogta hogy nagyon komoly problémáik lesznek az amerikai védelmiexport-előírásokkal. Az első Thrush-on fegyverpilonokat, páncélozott kabint, éjjellátó berendezést és golyóálló üveget találtak.
Aggodalmában a cég jogi tanácsért folyamodott. Azt javasolták nekik óvatosságból, hogy a gépet „külföldi védelmi cikk”-ként kezeljék, azaz olyan légifegyverként, amelyet a cégnek nincs jogosultsága továbbértékesíteni. A jogászok megállapították, hogy amennyiben egy amerikai állampolgár megpróbálná a gépet eladni vagy bérbe adni egy idegen hatalomnak, súlyosan megsértené az amerikai törvényeket, még akkor is, ha a repülőgép jogszerűen az FSG tulajdona. A jogászok annyira aggasztónak találták a tényállást, hogy azt tanácsolták az FSG-nek, hogy maguk jelentség be az esetet a hatóságoknak.
Az FSG belső vizsgálata során egy sor megrendelést és egyéb szerződést találtak, amelyeket Prince és Durrant az FSG tájékoztatása és tudta nélkül vitt keresztül. Ekkor Prince már arra akarta rávenni az FSG-t hogy a bolgár LASA-nak adják el a gépeket, amely viszont Prince közép-ázsiai vevőjének adta volna el, 16 millió dollárért. Smith, az FSG igazgatója, vonakodott egy olyan cégnek átadni a gépeket, amelynek semmilyen kimutatható múltja nem volt és egy fegyverkereskedelméről hírhedt országban volt a székhelye.
A háttérben Prince megpróbált egy FSG tisztviselőt megzsarolni, hogy bélyegezze le az adásvételt, de visszautasították. Annak ellenére hogy az FSG szeretett volna megszabadulni a géptől, Prince, az Airborne és a LASA folytatta a másik gép felfegyverzését. Az Airborne korábban két emberét küldte Ukrajnába és Bulgáriába, hogy
fegyvergyárakat látogassanak meg és mérjék fel a szükséges eszközök költségét. Az afrikaihoz nagyon hasonlóan átalakított Thrush aztán elrepült Bulgáriába, ahol a fegyverfüggesztőket akarták felszerelni.
2015 szeptemberében tájékoztatták az FSG igazgatóságát, miszerint a Kelet-Afrikában ragadt gép az amerikai kormány szerint „idegen védelmi cikk”-nek minősülhet, ezért egy másik vizsgálatot kértek a bulgáriai gépre vonatkozóan. Mikor ezt Prince-ék megneszelték, igyekeztek mindent elkövetni, hogy az inspektorokat akadályozzák és az átalakítás mértékét eltitkolják.
A színfalak mögött persze Prince emberei már pánikban voltak. Matthews, a Thrush pilótája úgy vélte, hogy az igazgatóság nem érti mi zajlik, és magánúton azt javasolta hogy kicsit halasszák el a bulgáriai gép vizsgálatát, hogy addig a katonai felszereléseket eltüntethessék róla (eredetileg a vizsgálat idejére már fegyverzeti tesztekhez lett volna felszerelve a repülőgép).
Végül is az inspektorok szeptember végén páncélozást találtak a repülőgépsárkány különböző helyein, lézeres célzóberendezést, golyóálló üveget és robbanásbiztos üzemanyagtartályt. Észrevették a kabinban a fegyverzet vezérlésére szolgáló konzolokat is, amelyet pedig Prince utasítására leragasztottak. A vizsgálók azt is megjegyezték, hogy a bolgár létesítményben nem láttak olyan eszközöket és személyzetet, amelyekkel a módosításokat az állítás szerint ott elvégezhették volna.
A vizsgálat belső harcokat eredményezett az FSG-nél. Egyes igazgatósági tagok, köztük egy nyugállományú flottaadmirális, azzal vádolta Prince-t, hogy az amerikai kormány jogi ellenlépéseinek tette ki a vezetőségi tagokat, míg egy magas rangú igazgató azt állította, hogy Prince egy „a szervezetünk mélységeiből eredő titkos projektet” végzett.
Smith teljes revíziót rendelt el a cég belső hírforrásaiban, és találtak is feljegyzéseket, számlákat, amelyek nem feleltek meg a könyvelésben feltüntetett adatoknak, amiből is kiderült hogy Prince és Durrant kb. 2 millió dollárt költöttek el titokban a módosításokra. Egy belső forrás szerint Smith természetesen tudta, hogy a gépeket átépítik, de azt már nem, hogy ez valójában felfegyverzést jelent.
Októberben, az FSG kétévenkénti hong-kongi igazgatósági ülésén bemutatta a vizsgálatok eredményeit, amelyek nem hagytak kétséget afelől, hogy a cég elnöke és alapítója, Prince pozícióját arra használta, hogy egy magánlégierő kifejlesztését finanszírozza a cég pénzéből. Prince tudta, hogy mivel kell a gyűlésen szembenéznie. Durrantot az FSG igazgatósága kényszerszabadságra küldte, miután kiderült milyen szerepet játszott a gépek felfegyverzésében és annak eltitkolásában. Prince hivatalosan is elismerte hogy tulajdonrésze van az Airborne-ban, de tagadta, hogy kapcsolata lenne a LASA Engineering-gel. Arról is itt szereztek tudomást először, hogy Prince egy másik cégét fizették ki az egyik dél-szudáni olajmező kiépítése során használt építőipari gépekért, sőt Prince négy másik cégét is megnevezte, amelyek az FSG-től tettek szert bevételre.
Smith és az igazgatóság úgy szavazott, hogy a különleges repülőgépek részlegét zárják be, és Prince embereit – Matthews-t, Durrantot, összesen 20 alkalmazottat – rúgják ki. A két Thrush-ra fordított 8 millió dollárt leírták. A gépekből vagy ki kell szerelni a katonai felszerelést, vagy ócskavasként lehet őket értékesíteni. Prince-től elvették minden jogosultságát, amellyel a napi ügymenetbe beleavatkozhatna, és leszögezték, hogy a továbbiakban nem végeznek olyan tevékenységet, amelyet az amerikai fegyverexport-törvények szabályoznak és olyat sem, amely az amerikai kormány külön engedélyét igényli.
 |
| William Fallon admirális, az FSG igazgatósági tagja |
Az FSG 2016-os növekedési kilátásai jók voltak és az igazgatóság úgy vélte, hogy megbirkóztak az elnökük által okozott zűrökkel. Egy utolsó határozatban kinyilvánították, hogy az FSG tevékenysége szállítás és logisztika, és hogy bármely üzletet, ami ezen a területen kívül esik, a William Fallon admirális vezette „kockázati bizottságnak” jóvá kell hagynia.
Prince megúszta engedély nélküli tevékenységeit, mint például egy találkozót a kínai titkosszolgálattal Pekingben és egy titkos bankszámla létrehozását Macaun a Bank of China-nál. 2016 januárjában az FSG igazgatósága ismét pánikközeli helyzetben volt, mert Prince kínai ügyeit elkezdte vizsgálni az amerikai kormány. Februárban az FSG képviselői Washingtonba utaztak, hogy az Igazságügyminisztérium hivatalnokaival tárgyaljanak. Átadták a Thrush-ok átalakításáról rendelkezésükre álló bizonyítékokat és beszámoltak a közép-ázsiai értékesítési próbálkozásról valamint Prince kínai találkozóiról is. Az egyik
minisztériumi tisztviselő a nemzetbiztonsági alosztály vezetője és a kémelhárító részleg exportszabályzásra szakosodott vezető ügyésze volt.
A Thrush program leállításához még ez sem volt elég! Prince szerint jelentős érdeklődés mutatkozott közel-keleti és afrikai vevők részéről, és már egy 100-150 darabos sorozat gyártását emlegették az Airborne belső tanácskozásain. Februárban az Airborne egy szingapúri fegyverkiállításon bemutatta a gépeket, az Airborne honlapján pedig tevékenyen hirdették a Thrush-okat.
Az osztrák parlament tagja, Peter Pilz, aki éveken keresztül vizsgált fegyverkereskedelmi ügyeket, úgy véli, hogy hamarosan büntetőügy keletkezik ebből az esetből. A dokumentumok feldolgozása után az ügyészséghez akar fordulni, mivel biztos abban ” hogy ez sérti a semlegességi törvényeinket” és valószínűleg az osztrák fegyverexport-szabályozást is megszegi.
Forrás: THE INTERCEPT, Jeremy Scahill és Matthew Cole
Ford. BG