asd

Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 1. rész

Az Oroszország elleni háború ideológiai gyökerei – 1. rész
Alexandr Dugin* tanulmánya alapján
*A szerző politológus, szociológus, geopolitikus, a tradicionális eurazsianizmus ideológusa, aki szerint Oroszország egy különleges civilizációs híd, összekötő kapocs Kelet és Nyugat között.

Az Oroszország ellen megindítandó háború jelenleg a legvitatottabb kérdés a nyugati véleményformáló körökben. Egyelőre még csak elméleti szinten merült fel ennek lehetősége, de könnyen valósággá válhat annak függvényében, miképp hoznak döntést az érintett felek az ukrán kérdésben. Ezúttal azonban a konfliktus történelmi aspektusainak megvitatása helyett elemezzük a konfliktus ideológiai gyökereit. Nem foglalkozunk a háborúban rejlő kockázatokkal, veszélyekkel, lefolyásával, következményeivel, ehelyett a globális perspektívákhoz kapcsolódó ideológiai értelmezéseket vesszük górcső alá. Ezért a háborút, mint ideológiai entitást elemezzük (legyen az virtuális, vagy valós).
A liberalizmus esszenciája
A nyugati politikai diskurzust jelenleg egy ideológia uralja, ez pedig a liberalizmus, mely, bár úgy tűnhet, politikailag plurális, és árnyalataiban más, de valójában egyazon gyökerű, melynek belső szerkezetét bizonyos axiometrikus elvek határozzák meg, melyek a következők:
1.      Antropológiai individualizmus (minden társadalmi jelenség középpontjában az egyén foglal helyet)
2.      A haladásba vetett feltétlen hit (Eszerint a világ determinisztikusan egy szebb, boldogabb jövő felé halad, és a múlt korábbi értékei mindig rosszabbak, fejletlenebbek a jelnél.)
3.      „Technológia-vallás” (A műszaki fejlődésbe vetett korlátlan hit, mint a társadalmi fejlődés előremozdításának kizárólagos és egyedüli eszköze.)
4.      Eurocentrizmus (Az atlantista társadalmi-gazdasági berendezkedés, mint kizárólagos-univerzalista mérték-etalon, mely a Nyugat mellett a „világ maradéka” („rest of the world”) számára is kötelezően alkalmazandó modell.
5.      Piaci liberalizmus (A liberális piacgazdaság, mint normatív gazdasági modell, mely egyedüliként működőképes, így a más típusú gazdasági modellek ennek szellemiségében reformálandóak-alakítandóak át, vagy pusztítandók el.)
6.      Demokrácia, mint a kisebbségek jogállamisága (A kisebbségek, mint a többségtől fenyegetett minoritás vélt vagy valós érdekeinek korlátlan védelme.)
7.      Középosztály-központúság (A középosztály, mint egyedüli társadalmi aktor és egyetemes norma. Az egyes egyén számára szükségszerűen elérendő, a liberális társadalomképet reprezentáló „társadalmi állapot”.)
8.      Világglobalizmus (A társadalom tagjai egyazon irányba haladnak, így az egyéni jellegzetességek bizonyos fokú fenntartása mentén szükségszerű integrálásuk a kozmopolitizmus/ világpolgárság mentén.)
(Folyt. köv.)
Cs. v. F.

Hozzászólások

comments