Tíz dolog, amit tudni kell a hidegháborúról – 1- rész
Hatvan évvel ezelőtt mondta el Winston Churchill korábbi brit miniszterelnök híres fultoni beszédét, melyet a történészek a hidegháború „hivatalos” kezdeteként tartanak számon. A szocialista és a tőkés világrendszerek konfrontációja napjainkig is meghatározza a világ történetét. Az alábbiakban tíz olyan aspektusra hívjuk fel a figyelmet, melyet közelmúltunk vizsgálatánál mindenképpen figyelembe kell venni.
1. Geopolitikai, és nem ideológiai konfliktus
A hidegháború inkább geopolitikai konfliktus volt, semmint ideológiai. Carl Schmitt politikai teoretikus szerint a Kelet és Nyugat közti globális konfrontáció valójában a szárazföldi és a tengeri dominanciájú világbirodalmak közti konfrontációként értelmezendő, melyben a Szovjetunió a szárazföldi (tellulokrata) birodalom megtestesítőjeként, míg az Egyesült Államok a tengeri dominanciájú (thalasszokrata) atlantista hatalom reprezentánsaként értelmezendő, mely elmélet nagy vonalakban megegyezett Sir Halford Mackinder brit geopolitikus elméletével. (Megj.: Mackinder munkássága egy későbbi tanulmány tárgya lesz. – Cs. v. F.)
A „szárazföldi birodalom”
A Szovjetunió tipikus tellurokrata civilizáció volt: felett hatalmas területeket birtokolt, zárt, katonai társadalommal rendelkezett, és a gazdaságát alárendelte a politikának. Ellenben az USA egy thalasszokrata társadalom valamennyi jegyét magán hordozta: nyitott társadalom, demokrácia, a világóceánok, mint fő kereskedelmi útvonalak ellenőrzése.
2. Nem volt rendkívüli, egyedi dolog
Ez a fajta konfrontáció nem volt egyedi jelenség történelmünkben. A XIX. sz.-ban az orosz és a brit birodalmak élet-halál versengése a Közel-Kelet, a Kaukázus és Közép-Ázsia ellenőrzéséért ugyanennek a geopolitikai harcnak felelt meg, de az ókori római-karthagoi viszály is ezen jegyeket hordozta magán, ahol az óriási szárazföldi területeket birtokló Róma volt a tellurokrata pólus, míg a (Földközi-)tengeri kereskedelmi birodalom Karthágó képezte a thalasszokrata tengelyt.
3. Globális konfliktus
A hidegháború és más konfliktusok közötti alapvető különbség, hogy a hidegháború globális jelleget öltött. A korán kialakuló szocialista és a kapitalista tömbök között ádáz harc dúlt az ún. „el nem kötelezett” országok feletti befolyás megszerzéséért, mely egy végeredményben egy játékelméleti zéróösszegű játszmához vezetett: amit az egyik fél nyert az egyik területen, azt elveszítette egy másikon, hosszabb távon patthelyzet kialakulását eredményezve.
(Folyt. köv.)
Cs. v. F.
Forrás: katehon.com