„Oroszország és Irán egy, a Kaszpi-tenger és a Perzsa öböl közti hajózható kereskedelmi útvonal létrehozásáról tárgyal” – mondta Mehdi Snai Irán oroszországi nagykövete egy, a Szentpétervári Állami Egyetem hallgatóinak tartott, Irán belpolitikai és nemzetközi kapcsolatait bemutató találkozón. „Megerősíteni tudom, szóba került a kérdés” – válaszolta a nagykövet egy hallgatói kérdésre, de nem bocsátkozott részletekbe.

Az ötlet nem újkeletű, 2012-ben Majid Namjou iráni energiaügyi miniszter már említést tett a Fars iráni hírügynökségnek a két területet összekötő csatorna létrehozásáról, mely beruházás becsült költségét mintegy 7 Mrd. dollárban adta meg. A tervezett csatorna szervesen illeszkedne az „Észak-Dél” közlekedési folyosóba, mely egy, az Északi-tengert és a Baltikumot a Perzsa-öböllel és az Indiai-óceánnal összekötő vízi kereskedelmi hálózat, melynek révén számos kelet-európai ország számára nyílna meg a lehetőség, hogy a hagyományos Boszporusz-Dardanellák-Szuezi-csatorna-Vörös-tenger szálakon zajló kereskedelmi útvonallal szembeni alternatívát választhassák.

A tervezett csatorna megépítése már a XX. század elején is szóba került, azonban a szakértők szkeptikusak voltak megépíthetőségét illetően, mivel egyrészt a Kaszpi-tenger a tengerszint alatt fekszik, másrészt a földrajzi viszonyok miatt (a két öböl közti mintegy kétezer kilométeres távolságot hegyek, síkságok, sivatagok keresztezik) a csatorna megépítésének tervét műszaki-technológiai szempontból – eddig – kivitelezhetetlennek tartották.

Az azerbajdzsáni és az iráni külügyminiszterekkel a napokban folytatott találkozókat követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megerősítette, hogy az érintett két ország képviselőivel megállapodott az Észak-Dél csatorna részét képező, a Kaszpi-tenger és a Perzsa-öböl közötti vízi összeköttetést biztosító csatorna megvalósíthatósági hatástanulmányának kidolgozásában, mely a Kaszpi-tenger nyugati partján végigmenve Azerbajdzsánon keresztül Iránig tartana.

A teljes „Észak-Dél” közlekedési folyosó Szentpétervártól indulva az indiai Bombay-i kikötőig tartana, melynek teljes hossza 7200-t tesz ki, és a célja az lenne, hogy az indiai áruk és termékek hajózható útvonalon keresztül legyenek elérhetők a Perzsa-öböl térségében, majd onnan a kaszpi-térségbeli orosz területeken át Észak-, és Nyugat-Európába érkezzenek meg.

Cs. v. F.

Forrás: zavtra.ru

            tass.ru