Ukrajna kizárva? Holland népszavazás az EU-Ukrajna társulási szerződésről

Sehogy se illenek össze? Forrás: Joinfo



Április 6.-án, szerdán Hollandia az ország törvényei szerint népszavazást tartott arról, hogy a holland parlament ratifikálja-e az EU Ukrajnával kötött társulási szerződését. A szavazók több mint 60%-a nemet mondott, ami teljesen egyértelműnek tűnik – ám a részvételi arány, 32% éppenhogycsak meghaladta a 30%-os érvényességi küszöböt. A társulási szerződés – egy széleskörű politikai, kereskedelmi és védelmi egyezmény, amelyet a holland kormány Mark Rutte miniszterelnök vezetésével már aláírt – ideiglenesen az 
idén januárban lépett életbe. 

Bár a referendum eredménye nem kötelező érvényű Hollandiára nézve, Mark Rutte miniszterelnök szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, és politikailag lehetetlen, hogy az egyezményt a jelenlegi formájában törvényerőre emelje Hollandiában egy ennyire népszerűtlen kormány, mint az övé. Jelenleg azonban Hollandia az EU soron lévő elnöke, így kötelessége időt nyernie, hogy rájöjjön, hogyan lehetne a szerződést olyan formába önteni, amelyet minden fél el tud fogadni. Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön úgy 
nyilatkozott, hogy országa ennek ellenére folytatni fogja az utat az EU felé, illetve minden tekintetben igyekeznek érvényesíteni az egyezmény Ukrajnára vonatkozó részeit, benne egy átfogó és mélyreható szabadkereskedelmi megállapodást. Rutte közölte, hogy kormánya konzultál a parlamenttel, illetve európai partnereivel “lépésről lépésre, amely tarthat napokik vagy hetekig is”.

Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, az Európai Néppártnak (ez egyben a magyar kormánypárt pártcsaládja is az Európai Parlamentben) a vezetője, Angela Merkel német kancellár szövetségese, azt mondta, hogy ez egy “nagy vereség” a holland parlamentnek, amelyet komolyan kell venni. 

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szerint az eredmény “az ukrán politikai rendszerrel szembeni európai álláspont indikátora”. Bármely változtatásnak át kell mennie a holland parlament mindkét házán, ahol is a Szenátusban Rutte pártja kisebbségben van. Néhány elemző a parlament összeomlását jósolja az ügyből kifolyólag, de 2017. nyarán egyébként is választások lesznek Hollandiában. Rutte legfőbb ellenfele, a migránsválságban nagymértékben megerősödött, EU- és iszlámellenes Geert Wilders szerint ez a “vég 
kezdete, amely az EU összeomlásához vezet majd”. “Ha a választók kétharmada nemet mond, ez annak a jele, hogy a szavazóknak nincsen bizalma a brüsszeli és a hágai elitekben” közölte Twitteren keresztül. 

Ljudmila Babinyina, a RAS Institute for Europe intézet Politikai Tanulmányok Központjának vezetője szerint lényegében protestszavazásról van szó, amelyet a bal- és jobboldali euroszkeptikusok közösen hoztak létre. 

Bár a holland parlament Babinyina szerint sem léphet át a véleménynyilvántításon, ez nem fogja alapvetően befolyásolni az EU álláspontját. Véleménye szerint lehetséges kompromisszumos megoldás az egyezmény megsemmisítése nélkül is. 

Babinyina két okot emelt ki, amelyek a referendum eredményéhez vezettek. Az első azzal kapcsolatos, hogy bal- és jobboldalról is protestszavazásként fogták fel a népszavazást a brüsszeli politika ellen. Az aktív euroszkeptikus politizáló réteget mozgósítani lehetett, míg a kiábrándult szavazók távol maradtak. Másrészt, az Ukrajnáról alkotott kép az utóbbi években sokat változott. A Rada sorozatos botrányai, a gazdasági reformkísérletek, a Porosenko által bejelentett korrupcióellenes intézkedések aláássák Ukrajna megítélését. 

A Donbasszal kapcsolatos döntések halogatása, a minszki folyamatok késleltetése nem vetnek jó fényt Ukrajnára mint államra. 

Annak ellenére, hogy a szerződés nem jelenti Ukrajna számára a tagság lehetőségét az EU-ban, ezt az ukrán hatóságok az integráció felé vezető első lépésként tálalták a közvéleménynek.

Manfred Weber úgy nyilatkozott a Deutschlandfunk rádiónak, hogy “Európát átláthatóbbá és demokratikusabbá kell tenni” mivel túl sok a háttérpolitizálás Brüsszelben. Hozzátette még, hogy a politikusoknak többet kellene a polgárokkal foglalkozniuk, magyarázattal szolgálniuk, és általában megmutatniuk, hogy komolyan törődnek a polgárok aggodalmaival. Mindez különösen megfontolandó 

Nagy-Britannia júniusi népszavazása előtt, amelyben az ország EU-tagságáról döntenek majd. 

Írta BG
Források: The Guardian, Valdai Club

Hozzászólások

comments