asd

Dugin: Kizárólag az USA érdeke a hegyi-karabahi háború

Dugin: Kizárólag az USA érdeke a hegyi-karabahi háború
Alekszandr Dugin* írása alapján
*A szerző politológus, szociológus, geopolitikus, a tradicionális eurazsianizmus ideológusa, aki szerint Oroszország egy különleges civilizációs híd, összekötő kapocs Kelet és Nyugat között.
Alekszandr Dugin

Múlt hét végén több éves megszakítás után alvó vulkánként tört ki újra a hegyi-karabahi konfliktus. A legfontosabb, amit meg kell értenünk, hogy ennek a konfliktusnak nincs megoldása, az elmúlt hét végéig érvényben levő állapot volt az optimális állapot a résztvevő felek számára. Geopolitikai szempontból mind Azerbajdzsán, mind Örményország pozitív kapcsolatokat ápol Oroszországgal, bár tény, hogy a politikai-katonai-gazdasági szempontból az örményekkel szorosabbak a kapcsolatok, de Azerbajdzsán és Oroszország sem tekint ellenségekként egymásra. Az örmények lakta Karabah jelenleg örmény fennhatóság alatt áll, de a korábbi időkkel ellentétben a terület már nem heterogén etnikailag, azeriak már nem élnek a térségben, ráadásul Örményország nem is ismeri el szuverén államként a Hegyi-Karabahi Köztársaságot. Oroszország egyetért azzal, hogy a terület az örmény állam ellenőrzése alatt álljon, még ha az jogilag-formailag Azerbajdzsán részét képezi is. A konfliktus bármilyen formája előnytelen az orosz külpolitikai szemszögéből nézve, csakúgy, mint Iránnak, mely mind a siíta Azerbajdzsánnal, mind a szomszédos Örményországgal, ha nem is baráti, de kielégítő kapcsolatokat ápol.
De mi a helyzet az örményekkel és az azeriekkel? Előbbiek elégedettek, hogy az örmények lakta Karabah a kezükben van (ebben igazuk is van), de negatívum, hogy nemzetközileg el nem ismert, de facto államról van szó. Furcsa, de Azerbajdzsán is elégedett lehet a jelenlegi állapotokkal. Negatívum, hogy Karabah örmény megszállásakor területet vesztett, és menekültek ezreiről kellett gondoskodnia, de a nemzetközi jog szerint a térség Azerbajdzsánhoz tartozik, és úgy vélik, a nemzetközi közvélemény támogatásával a hátuk mögött a jövőben lehetőségük lesz változtatni a helyzeten.
Talán meglepő, de a pillanatnyilag minden oldalról nyomás alatt levő Törökország sem érdekelt a konfliktus kiélezésében, már csak a nagyszámú törökországi örmény kisebbség miatt sem, a kurd szeparatizmus mellé a legkevésbé sem hiányzik egy újabb „problémás” kisebbség.
Ha kitör a háború, a regionális szereplők közül senki nem jön ki belőle pozitívan. Habár mind az örmények, mind az azeriak bizonyították, hogy jó harcosok, akik ki tudnak állni az érdekeikért, de aki ezt a háborút katonailag megnyeri, politikailag elveszíti. A konfliktusból a regionális érdekeltek rosszul jönnének ki, az egyedüli, aki profitálna belőle, az USA lenne, pontosabban annak globális neokonzervatív elitje. Ők a valódi felelősök, a szokásos játékukat játsszák, ígérgetnek ide is, oda is. A háború kitörése esetén az orosz határok közelében Novorosszia és Szíria után a proxy war egy harmadik frontja nyílna meg, márpedig Oroszországnak jelenleg békére van szüksége. És ez nem szentimentális ötletelgetés, hanem maga a politikai realitás.
Cs. v. F.
Forrás: katehon.com

Hozzászólások

comments