Harcok Hegyi-Karabah-ban – 2. rész
A konfliktus azóta is rendezetlen, és Örményország okkal adódik, hogy az olajvagyonának értékesítéséből származó bevételeit Azerbajdzsán fegyverkezésre fordítja a rendezetlen háború kimenetelének megfordítása céljából. Oroszország és Örményország kapcsolatai egyre jobban elmélyültek, utóbbi csatlakozott is az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, és Oroszország Kaukázus-beli legstabilabb szövetségesének számít, ráadásul tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB).
Azerbajdzsán a maga részéről szintén óvatos, elzárkózik attól, hogy végelegesen megrontsa viszonyát Moszkvával, mivel bár történtek azeri próbálkozások az USA irányába, és szóba kerültek különféle olaj-, és gázvezetékrendszerek Európa orosz energiafüggőségének mérséklésére, az azeriek tisztában vannak a geopolitikai realitásokkal, és tudják, hogy Oroszország dominanciáját a belátható jövőben senki nem veszélyezteti a Kaukázusban. A Kaszpi-tengeri és az észak-kaukázusi orosz katonai jelenlét miatt valószínűtlen, hogy az azeri-örmény konfliktus nyílt háborúba torkollna. Egy háború esetén Örményország az ODKB-tagság miatt Oroszország támogatását tudhatja maga mögött, ami azt jelenti, hogy az azeriek rövid úton elveszítenék a háborút. Örményországnak nincsenek területi követelései Azerbajdzsánnal szemben, célja csupán a status quo fenntartása, semmilyen érdeke nem fűződik egy háborúhoz.
„Oroszország esetében fontos, hogy csak a közvetítő szerepét töltse be” – Vladimir Novikov politikai elemző .-
„Számunkra ez az ideális pozíció. Természetesen stratégiai partnerei vagyunk Örményországnak, de nem akarjuk elveszíteni Azerbajdzsánt sem.”
Mivel egyik fél sem érdekelt egy katonai konfliktusban, mi lehet az oka a konfliktus kiéleződésének? A jelentések szerint Azerbajdzsán provokálta ki a legújabb összecsapásokat. Az azeriek valószínűleg emlékeztetni akarják Oroszországot, hogy a hegyi-karabahi konfliktus a mai napig rendezetlen, bár elképzelhető, hogy az alacsony olajárak miatt nagy nyomás alatt levő azeri vezetés csak a saját népszerűségét szeretné növelni. Lehet, hogy helyi parancsnokok elszigetelt akciójáról van csupán szó; ne feledjük, a terület hegyekkel-völgyekkel szabdalt, a kommunikációs vonalak gyengék és részben kiépítetlenek, és nem lehetetlen, hogy a politikai vezetés nem tart irányítás alatt minden katonai egységet. Végül nem lehetetlen, hogy a Moszkva által nyomás alatt tartott Törökország – azeri befolyását felhasználva – igyekszik zavart kelteni Oroszország „kaukázusi előkertjében”. Jelenleg ez csak elméleti spekuláció, egyelőre nincs erre bizonyíték, de a legújabb jelentések szerint az Iszlám Állam Szíriából távozni kényszerülő dzsihádistái is feltűntek Karabahban, ahol április 4.-ével bezárólag eddig 29 azeri páncélos járművet semmisítettek meg az örmény erők.
Bár Moszkvának Örményország az első számú szövetségese a térségben, de érdekei úgy kívánják, hogy kapcsolatai Bakuval is megmaradjanak, és nem akar nyíltan állást foglalni Örményország mellett (katonai erővel főleg nem). Ne legyenek kétségeink: a Kreml kaukázusi diplomatái mindent megtesznek, hogy erre ne is kerüljön sor.
Forrás: russia-insider.com
3mv.ru
valdaiclub.org