IS támadások Dagesztánban

Az orosz hatóságok szerint ez az egyik jármű, amelyet a “banditák” márc. 30-án felrobbantottak.

Az Iszlám Állam Kaukázusi Tartománya két, múlt héten elkövetett terrorcselekményt vállalt magára Dagesztán területén. A csoport azt állítja, hogy március 29.-én két robbanószerkezetet vetett be katonai járművek ellen a kelet-dagesztáni Kaszpijszk város közelében. A kalifátus úgynevezett tartománya az Amaq hírűgynökségen keresztül hozta nyilvánosságra az állítást, amelyet a SITE hírszerzési csoport fordított le.

Az IS állítása szerint 10 katonát megöltek és további hármat megsebesítettek ebben a támadásban. Márc. 30.-án az Amaq újabb támadásról adott hírt, melynek során egy öngyilkos merénylő megtámadott egy rendőrőrsöt Szirtics faluban, melynek során “többen meghaltak és megsérültek”.

Az IS kaukázusi leágazása egy évvel ezelőtti megalakulása óta öt különböző támadást vállalt magára. Az első 2015 szeptemberében történt, ez egy laktanya elleni támadás volt, majd 2015. decemberében állítólag orosz hírszerzőkön ütöttek rajta Derbent városában, majd ugyanitt egy rendőrőrsöt támadtak meg 2016. februárjában. 

A TASzSz valóban tudósított két, múltheti támadásról Dagesztánban, de a részletek jelentősen különböznek a dzsihádisták verziójától. A TASzSz szerint három (nem kettő, mint az IS állításában) akna robbant fel, amikor egy rendőrségi járműkonvoj áthaladt felettük. Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő nem is utalt a tettesek kilétére, megjegyezvén, hogy az elkövetők azonosítása a karhatalmi erők feladata. Evvel párhuzamosan egy kormányközeli forrás azt közölte a TASzSzal, hogy az úgynevezett Kuset-banda fegyveres tagjait gyanúsítják (Mahacskala város Novij Kuset városnegyedéből). A hatóságok azt vizsgálják, hogy esetleg ez a szervezet felesküdhetett-e az Iszlám Államra. Bár az orosz források láthatóan hezitálnak, hogy egyértelműen az IS-t tegyék felelőssé, a legvalószínűbb mégis ez a változat. A 30.-i támadást szintén közölte a TASzSz, de az ő változatuk szintén eltér az IS nyilatkozattól, az orosz verzió szerint egy közúti ellenőrzőpontnál robbantották fel autójukat az elkövetők, miután rájöttek hogy nem tudnak a helyszínről elmenekülni. 

Orosz források szerint Dagesztánból több száz dzsihádista ment Irakba és Szíriába harcolni. Ramazan Abdulatipov, az észak-kaukázusi köztársaság vezetője szerint több mint 800 dagesztáni harcol a terroristák oldalán a fenti országokban. Jevgenyij Sziszojev, a Szövetségi Biztonsági Hivatal (FSzB) szerint a volt szovjet tagköztársaságok 7000 polgára állt be az Iszlám Állam összesen kb. 80.000 fegyverese közé 2015. közepéig.

A régióban hosszú évek óta vannak aktív fegyveres csoportok. Szakértők úgy gondolják azonban, hogy fordulat következett be az általános helyzetben, mivel az IS képes volt a maga oldalára állítani a legtöbb terrorista vezetőt (maga az IS kaukázusi tartománya is úgy jött létre, hogy az al-Kaidához köthető, jóval régebben létező Kaukázusi Emirátus dezertőrei hűséget esküdtek az IS-nek). 

Az állami terrorellenes intézkedések jelentősen lecsökkentették a terrorista aktivitást a régióban. Főleg a 2014-es szocsi téli olimpiát megelőzően fokozódott az elhárító tevékenység, de az orosz titkosszolgálatok eddigi legnagyobb sikere a Kaukázusi Emirátus vezetője, Doku Umarov 2013-as megölése volt. Umarov halála után kiemelkedtek ugyan új vezetők, de a nagy orosz nyomás alatt nehezen tudtak működni. Az újoncok elmaradtak, az anyagi források kiapadtak. A terroristák megpróbáltak helyi üzletemberektől védelmi pénzt szedni, de mivel befolyásuk lecsökkent, ez is egyre nehezebb feladattá vált – mondja Jekatyerina Szokirjanszkaja, az International Crisis Group szakértője. A fiatal radikálisok is inkább külföldre mentek harcolni a Kalifátusért. 

2015.-ben az IS stratégiája megváltozott. Úgy döntöttek, célszerűbb egy “tartományt” létrehozni pontosan ott, ahol tagjai laknak. Ezt a doktrínaváltást Umar Sisáni, egy csecsenföldi születésű orosz dzsihádista kezdeményezte. 

2015. folyamán az IS vezetőinek többségét megölték, kivéve a dagesztáni enklávéban tartózkodókat. Egyáltalán nem meglepő, hogy a támadásokra itt került sor – állítja Grigorij Svedov, a Kavkazszkij Uzel internetes hírügynökség főszerkesztője. Svedov azt is kiemeli, hogy a támadások természete nagyban különbözik az IS által máshol végrehajtott csapásoktól. A terroristák klasszikus gerillataktikával támadják a rendőri, belbiztonsági erőket, eltérően az IS taktikájától, amely rendszerint civilek ellen irányul. Amennyiben ez egy trend, akkor úgy tűnik, hogy a kaukázusi IS nem olyan, mint a szíriai vagy az iraki. Svedov szerint a másik lehetséges magyarázat az, hogy az IS szervezettsége itt még nagyon alacsony, és valójában egymással alig-alig kapcsolatban álló, indoktrinált merénylők elszórt akcióiról van szó, akik egyelőre nem képesek nagy létszámú, kiterjedt hadműveleteket megszervezni. Mindazonáltal, jegyzi meg Svedov, az hogy jelenleg gyengék, nem jelenti azt hogy nem is fognak megerősödni. Szerinte amit látunk, az a manapság ritka szabotázson alapuló gerillaháború kezdete, amely 2016. folyamán csak erősödni fog. 

Források: The Long War Journal, The Moscow Times 
Írta BG.

Hozzászólások

comments