 |
| Gázfúrótorony a Támár mezőn, 2014-ben |
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság vasárnap délutáni ítélete feltételesen semmissé tette az ellentmondásos szerződést, amely a hatalmas offshore gázmezők kitermelésére irányul. A szerződés semmissé válik, amennyiben egy éven belül nem módosítják úgy, hogy a törvényi feltételeknek megfeleljen.
A rendelkezés jelentősen akadályozza az állam erőfeszítéseit, hogy jóváhagyassa az izraeli-amerikai konzorciummal kötendő szerződést, és leküzdje az ellenzék ellenállását. Ezzel fékezi a a szerződés végrehajtását, amely a kormány véleménye szerint lehetőséget ad több száz millió dollárnyi adóbevétel beszedésére és Izraelt regionális energetikai hatalommá tehetné. „A stabilitási záradék miatt döntöttünk úgy, hogy érvénytelenítjük a szerződést, amely az eljövendő kormányok mozgásterét szűkítette volna azáltal, hogy lehetetlenné teszi a szerződés módosítását, így ellentétes az izraeli alkotmánnyal” – közölték a bírák a 4-1-es többséggel zárult szavazás után. A bíróság mindazonáltal felfüggesztette az ítéletet egy évre, hogy lehetővé tegye a Knesszetnek a szerződés módosítását.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök programjának központi eleme a gázszerződés, álláspontja szerint a hatalmas készletek felfedezése milliárd dolláros adóbevételeket és teljes energiafüggetlenséget hoz Izraelnek. Kritikusai szerint azonban a szerződéstervezet aránytalanul kedvező feltételeket kínál a kormány vállalati partnereinek.
„A Legfelsőbb Bíróság döntése veszélyezteti az izraeli gázkészletek fejlesztését” – közölte Netanjahu röviddel a döntés közzététele után. „Izrael olyan ország, ahol az erőteljes bírósági beavatkozás miatt nem könnyű üzleteket létrehozni.”
Ellenzéki aktivisták a szerződés átláthatatlansága miatt voltak dühösek a kormányra. Ez az úgynevezett stabilitási záradékból eredt, amely 10 éven keresztül megtiltotta volna a parlamentnek a konzorciumra vonatkozó szabályozás módosítását, még olyan esetekben is, amikor például monopolhelyzetet kellene felszámolni.
„Gratulálok a döntéshez a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy eltörölte a stabilitási záradékot a szerződésből. Örömteli nap ez az izraeli polgárok számára” – mondta Yael Cohen-Paran, az ellenzéki Cionista Unió Knesszet-képviselője, környezetvédelmi aktivista.
Netanjahu 2015. december 7.-én írta alá a gázszerződést. Ez szabaddá teszi az utat az amerikai Noble Energy és az izraeli Delek Group alkotta konzorcium előtt, hogy megkezdjék az izraeli partok mentén található gigászi Leviatán gázmező kitermelését. Becslések szerint a gázmező több mint 500 milliárd köbméter földgázt tartalmaz, valamint lehetséges, hogy körülbelül 600 millió hordó kőolajat is. A szerződés egy több mint egy évig tartó politikai kötélhúzás után következett be, amelynek során a kormánynak le kellett győznie a Knesszet ellenzékének ellenállását (a kormánypárt mindössze 2 fős többséggel rendelkezik a Knesszetben – ford. megj.), valamint a közvélemény kritikus részét is, amely úgy vélekedik, hogy a szerződés monopóliumot hoz létre, és az izraeli polgárok számára megdrágítja az energiát.
Yuval Steinitz energetikai miniszter szerint a döntés „nyomorúságos”, továbbá, „a negatív következmények, amelyek a gázpiac fejlődésére, az izraeli gazdaságra, az energiabiztonságra nézve hátrányosak, valamint bevételkiesést okoznak az izraeli állam és a polgárok számára, minden bizonnyal csak rosszabbak lesznek, és valószínűleg visszafordíthatatlanok is”.
A stabilitási záradék, amely az egyezség központi eleme, biztosította volna, hogy ne lehessenek változások a törvényi szabályzásban akkor sem, ha például kormányváltás következik be, vagy a próbafúrások eredményeként a kitermelhető gáz mennyisége változik. Az aktivisták ezzel szemben azt akarják, hogy a szerződés dinamikus maradjon, és úgy érvelnek, hogy a stabilitási záradék túlságosan a gáztársaságoknak kedvez. „A közvélemény úgy ítéli meg, hogy a kormány megadta magát a gázipari vállalatoknak. Az államnak stabilitásra van szüksége, talán még nálunk is jobban. Stabilitás nélkül nem lehet a Leviatánt vagy más gázmezőket fejleszteni. Amennyiben pedig a gázmezők nem fejlődnek, az állam veszít”- mondta egy gázipari cégvezető.
Februárban Netanjahu személyesen jelent meg a bíróság előtt, és sürgette a szerződés jóváhagyását, úgy érvelve, hogy az kritikus fontosságú Izrael biztonsága és térségbeli gazdasági pozíciója szempontjából. Amennyiben nem hagyják jóvá a megállapodást, érvelt az öt bíróból álló tanács előtt „elveszítjük exportpotenciálunkat Jordánia, Egyiptom, a palesztinok, Törökország és az Európai Unió javára”.
A miniszterelnök megjelenése a Legfelsőbb Bíróság előtt példátlan Izrael történetében. Netanjahu gazdasági miniszteri minőségében kérte a bíróságtól, hogy személyesen védhesse meg a szerződéstervezetet a bíróság előtt. Az egyezmény egy másik ellentmondásos pontját, az 52. záradékot, azt a trösztellenes törvényt, amely lehetővé teszi a gazdasági minisztériumnak, hogy nemzetbiztonsági okokból figyelmen kívül hagyja a trösztellenes szabályzást, nem támadta a bíróság. Netanjahu hivatkozni kényszerült az 52. záradékra, miután David Gilo, akkori trösztellenes kormánybiztos úgy ítélte meg, hogy a Delek-Noble konzorcium monopóliumot alkothat, heves országos vitákat idézve elő ezzel az energiacégeknek adható feltételekről. Gilo májusban lemondott, mivel Netanjahu úgy döntött, hogy minden eszközzel átviszi a szerződéstervezetet.
Arje Deri, korábbi gazdasági miniszter nem akarta a szerződés politikai árát megfizetni, de útjába sem akart állni, ezért múlt hónapban lemondott posztjáról, lehetővé téve Netanjahunak hogy átvegye a minisztériumot és maga írja alá a szerződést. Netanjahu ezt megelőzően több Knesszet-beli szavazáson is kudarcot vallott, amikor Deri „52-es törvénycikkből eredő jogosultságát” a szélesebb kabinetre akarta átruházni. A most felfüggesztett tervezet szerint a Delek Group eladná a Támár gázmezőben és két kisebb, Karis és Tanin nevű, a haifai partoktól kb. 120km-re található feltáratlan mezőben birtokolt részesedését 6 éven belül, és ugyanennyi idő alatt a Noble Energy 25%-ra csökkentené részesedését a Támár mezőben.
A Leviatán gázmező a legnagyobb Földközi-tengeri lelőhely volt, ameddig az egyiptomi Zohr mezőt fel nem fedezték 2015. augusztusában, valamint a Noble Energy legnagyobb lelete eddig. A mezőt a Netherland Sewall & Associates (NSAI) cég 621 milliárd köbméterre becsülte, a minisztériumi kutatások azonban 470 milliárd köbméterre becsülik a készletet, az eltérés feltárásán a minisztérium, valamint a NSAI és a Leviatán-partnerek közösen dolgoznak.
2015. október 19.-én Vlagyimir Putyin és Benjamin Netanjahu megállapodtak fontos koncessziók biztosításában a Gazprom részére a Leviatán fejlesztésében.
A gázmezők jelenléte sok vitára ad okot a Mediterrán-medence keleti részén, Libanon szerint például a mezők egy része benyúlik a libanoni felségvizekre. Ezt Izrael vitatja, az Egyesült Államok azonban támogatja a libanoni álláspontot.
Az újonnan felfedezett gáz- és olajmezők (pl. a Golán-fennsíki gigászi olajlelet) egészen új helyzetet teremthetnek a Közel-Keleten. Az új készletekkel nagyon fontos regionális szereplők – Izrael, Egyiptom, Szíria, Törökország – érhetik el a kőolaj-földgáz függetlenséget, amely stabilizálhatja ezen országok viszonyát és az egész közel-keleti helyzetet, egyidejűleg azonban gyengítve az Öböl-menti olajkitermelő országok pozícióit, főleg, mivel – Izrael és Törökország esetében – műszakilag és más gazdasági ágazatokban is fejlett országokról van szó. Növeli az izraeli biztonságot is, mivel pl. a 2011-es egyiptomi fordulat idején a sínai gázvezeték szabotázsa miatt Izraelt óriási anyagi károk érték.
Forrás: Times of Israel
Ford: BG